Idén 69 047-en vizsgáznak középszinten, 6616-an pedig emelt szinten matematikából. Ráadásul a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján írják meg az érettségit, amely elviekben csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Ugyanakkor egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.

A matekérettségi rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt: ma három óra áll rendelkezésetekre, vagyis délben be fogják tőletek szedni a kilenckor kiosztott feladatlapokat. Viszont itt is két részre lesz bontva a feladatlap: középszinten az elsőre 45 percetek lesz, ebben rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számonkérő, ellenőrző) feladatok lesznek, összesen tizenkét darab, majd jöhet a második feladatlap.

Milyen részekből áll a matekérettségi?

A második feladatlap a húzósabb rész, arra már 135 percetek lesz. A második feladatsor két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz – ezek mindegyikét meg kell oldanotok. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat vár rátok – ezek közül viszont már csak kettőt kell megoldanotok és csak ezt a kettőt fogja a javító tanár értékelni. A feladatlapon látni fogtok egy jelölőnégyzetet is, ott kell megadnotok, hogy a három feladat közül melyik az, amit nem szeretnétek, hogy értékeljen a javító tanár. Ha ezt elmulasztjátok, akkor a javító automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni, még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek, így erre érdemes nagyon odafigyelni.

Emelt szinten ugyanez a helyzet: ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldani, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné. A szabály ugyanaz, mint középszinten: ha valaki ezt elmulasztja, akkor automatikusan az utolsó feladatát nem fogják figyelembe venni.

A témakörök középszinten az alábbi, hozzávetőleges arányokkal fordulnak elő:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
• Számelmélet, algebra: 25%
• Függvények, az analízis elemei: 15%
• Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25%
• Valószínűség-számítás, statisztika: 15%

"A felsoroltak mind olyan elemek a megváltozott érettségi követelményekben, amelyek ismerete nem csak a gazdasági szakokra készülő, hanem a teljes fiatal felnőtt társadalom számára nagyon hasznosak. A gazdasági karok munkamenetét viszont relevánsan nem befolyásolják ezek az új elemek. Ennek az az oka, hogy a gazdasági képzésben a felsoroltaknál és az érettségi követelményeknél mélyebben elemzünk hasonló helyzeteket és mutatjuk meg ezeket a hallgatóknak"

– mondta lapunknak Tóth-Bozó Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanársegédje, a nemzetközi gazdálkodás alapszak szaktitkára, akit az új követelményekről kérdeztünk és arról, hogy befolyásolja-e a gazdasági karok munkamenetét ez a változás.

Ha az érettségizők túllesznek a vizsgákon, akkor a következő kihívást sokaknak az egyetem fogja jelenteni, ami egy másfajta életvitel a középiskolai évekhez képest, már csak azért is, mert a 45 perces órák helyett itt már 90 percen keresztül kell figyelniük az előadásokon. A szaktitkár szerint ez kihívás lehet az elsőéves hallgatóknak, viszont abban az életkorban vannak, amikor a leginkább rugalmasan tudnak a változásokhoz alkalmazkodni; ezt a rugalmasságot ők is tapasztalják az egyetemen. Második félévre már egészen hatékonyan alakítják az idejüket a hallgatók.

Elárulta, hogy azért van szükség az átlagosan 90 perces órákra, mert az egyetemi tananyag másképp tagolódik egységekre, mint a középiskolai. Emiatt szerencsés helyzetnek tartja a középiskolai óráknál hosszabb foglalkozásokat, mert teljes anyagrészeket tudnak átfogóan megismertetni, az elméleti és gyakorlati részeit az anyagnak egyben kezelni.