eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
mező időjárás napsütés felhő gabona
Nyitókép: Pixabay

Erre-arra megdörrenhet az ég, és az apró szemű jégeső sem kizárt

A csapadékgócok számossága csökken, emelkedik a légnyomás, szombaton már csak helyenként valószínű zápor, egy-egy zivatar.

A tőlünk nem messze – nyugatra – található hullámzó frontrendszer hamarosan elgyengül, illetve szétesik, mögötte emelkedik a légnyomás. Ezt követően a keletre elhelyezkedő anticiklon peremére kerülünk, melynek áramlási rendszerében kissé melegebb és szárazabb léghullámok érkeznek térségünkbe.

Szombaton sok napsütésre számíthatunk a kevés gomoly- és fátyolfelhő mellett. Néhol kialakulhat kisebb záporeső, egy-egy helyen az ég is megdörrenhet. Délelőtt az Észak-Dunántúlon még lehetnek erős, másutt élénk széllökések, de délután mindenütt veszít erejéből a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható.

A HungaroMet figyelmeztetése szerint a zivatarok környezetében felhőszakadás-szerű csapadék (~15-25 mm) és apróbb szemű jégeső előfordulhat. Szombaton kritériumok szerinti veszélyes időjárási jelenség valószínűsége alacsony, a délnyugati, déli határ közelében azonban egy-egy zivatar nem kizárt – olvasható.

Nagyrészt nyugodt időben lesz részünk a következő napokban: vasárnap és hétfőn csak helyenként számolhatunk záporral, zivatarral, az ország legnagyobb részén sok napsütés várható, 23 és 28 fok közötti csúcsértékekkel. Legközelebb kedden számíthatunk változásra, amikor egy hullámzó frontrendszer közelíti meg a térségünket, melynek hatására több helyen is számíthatunk kiadós csapadékra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×