Mi valósítjuk meg a belsőépítészek gondolatait – Dombi László a Hónap Mérnöke

Hogyan került Magyarországra?

Kézdivásárhelyen születtem és iskoláimat is ott végeztem, azonban a ’90-es évek közepe-vége Romániában nem a lehetőségekről szólt. Akkoriban hiába szerette az ember a szakmáját, elég nehezen lehetett tisztességesen megélni belőle. Akkor rengetegen kivándoroltak onnan külföldre, ahogy én is. Az ezredfordulón jöttem át Magyarországra azzal a merész céllal, hogy végül az Egyesült Államokba telepedjek le. Kollégáim és barátaim el is jutottak oda, de nekem sajnos elutasították a vízumkérelmem – néha elgondolkozom, hogy miként alakult volna az életem, ha megkapom az engedélyt, de szerintem így is rendben alakult velem minden. Időközben jelentkeztem egy kanadai tulajdonú faipari céghez, mint műszaki előkészítő és műszaki rajzoló, ahová hamar fel is vettek, én pedig végül 13 évig maradtam ott. Később felvásárolta a vállalatot a LAKI Épületszobrász Zrt.

Első munkám Magyarországon, a Patellánál az Intercontinental hotel báltermének átalakításához kapcsolódó kiviteli tervek elkészítése volt, ami után megkaptam a Gresham-palota (Four Seasons Hotel) mintaszobájának gyártmánytervezését feladatként. AutoCAD-ben Magyarországon akkor a Patellán kívül nem sok cég tudott gyártmánytervet készíteni belsőépítészeti kivitelezési projektekhez, így tehát itt már digitálisan készítettük a gyártmány- terveket is. Ez a munka volt a szívem csücske, annál szebbet azóta sem csináltam, mint a Grasham-palota belsőépítészetének faipari munkái. Igazán különleges elemek voltak a tetőtéri uszoda speciális falburkolatai, amelyek bár függönyre emlékeztetnek, fából készültek és merevek. Egész Európában nem találtunk gyártót, aki vállalta ezek elkészítését – többek között az íves bútorairól híres Thonet is visszautasított minket. Meg kellett tehát oldanunk magunktól, én pedig kitaláltam egy egyedi technológiát a kivitelezésre és így végül sikerült megvalósítani.

 

 

Mivel kanadai tulajdonú, nemzetközi hatókörű cég volt ez, így Londontól Moszkváig több helyen is dolgozhattam az évek során. A londoni Metropol Hotel és a kijevi Radisson SAS Hotel belső terein is otthagytam a kezem munkáját csakúgy, mint egy párizsi áruház vagy egy moszkvai kastély kivitelezésein.

Leginkább a művészeti területhez tartozik a belsőépítészeti szakma, ami már csak azért is közel áll hozzám, mert képzőművészeti szakközépiskolába jártam, így sok tudást szedtem magamra a színekről és a vonalak lélektani hatásairól. Ezért aztán könnyű volt integrálni magam a belsőépítészet világába is.

 

 

Nagyobb feladatokra vágyott?

Úgy éreztem, 13 év után tovább kell lépnem, így átmentem egy Linea nevű faipari cégcsoporthoz, ahol először vállalkozási, majd később műszaki igazgató lehettem. Egy-egy projekt teljes összefogásában szerezhettem itt sok tapasztalatot, majd megkerestek a KÉSZ-től. Végül 2016-ban döntöttem úgy, hogy érdemes váltanom.

Mivel látták, hogy sok kivitelezésben vettem már részt, egyből megkaptam a balatonfüredi Aura Hotel belsőépítészeti projektvezetését, amivel párhuzamosan dolgoztam a pápai NATO légibázis irodáinak átépítésén. Külön világ a belsőépítészetben a kivitelezés, hiszen építőipari irányból kell összeállnia mindazokat, ami a terveken már jól mutat. Számtalan apróságra kell ilyenkor gondot fordítani kezdve azzal, hogy a falak megfelelően legyenek kiépítve ahhoz, hogy a már gyártás alatt lévő bútor pontosan beférjen a helyére egészen odáig, hogy a festékek és tapéták megfelelő minőségben és árnyalatban kerüljenek a helyiségekbe.

Kiemelt munkám volt a KÉSZ Csopotnál, és igen büszke is vagyok a Marriott Hotelre, ahol 369 szobát építettünk fel lehetetlennek tűnően rövid idő alatt – négy hónapunk volt arra, hogy szétverjük és újjáépítsünk az összeset. A KÉSZ akkori konkurense hat hónap alatt vállalta volna a munkát úgy, hogy jelezte előre: ez sem biztos, hogy az tartható. Mi úgy végeztünk négy hónap alatt, hogy egy héttel a határidő előtt átadtuk, miközben 10 napra le is kellett állni az építkezéssel, mert egy amerikai cég kibérelte a teljes épületet.

Számos projekten dolgozhattam azóta is a KÉSZ Csoportnál, így a Hungexpo épületeinek belsőépítészeti tervezésében, álmennyezetek kitalálásában vagy épp padlóburkolat-kiosztásában is kivettem a részem.

Mikor ránézünk egy padlóra, csak azt érzékeljük, egy adott méretű burkolólappal fedték, pedig, ha az szépen és átgondoltan kerül a helyére, igazi minőséget adhat egy teljes belső térnek – ehhez társul pedig, hogy a megrendelésnek is kifizetődőnek kell lennie. Nem kis munka ez.

Most a budapesti Intercontinental Hotel számára készítettünk egy mintaszobát, amelynek épp most történik az átadása. Itt 402 szobát kell teljesen újjáépítenünk a folyosókkal és kapcsolódó helyiségekkel együtt. Többmilliárdos projekt lesz, aminél sokat számítanak az anyagválasztások.

 

 

Hogyan került a kivitelezés a látóterébe bútortervezőként? Mik a fő feladatai?

Számos ponton kapcsolódik a faipar a belsőépítészethez. Faipari mérnökként végeztem. A belsőépítészek megálmodják a bútorokat vagy épp burkolatokat, de a valóságos gyártmánytervezést és kivitelezést a faipari mérnökök találják ki. Ha úgy tetszik, mi valósítjuk meg a belsőépítészek gondolatait. A jelenleg végzett munkánk is alapvetően tervezés, de a tervezés utolsó fázisa: a megvalósítás előkészítése. Hiszen, ha egy belsőépítész kitalál egy teret, a kis részletekre nem adhat megoldást, mert azt az adott helyiséghez kell adaptálni – a technológiai rész a belsőépítészeti tervezésből jellemzően a kivitelezéshez kapcsolódik már. Ugyanígy van ez a többi szakmánál is, hiszem egy gipszkarton tervezésénél is figyelembe kell venni a szerkezeti váznál, hová kerülnek majd szerelvények.

Az én munkám során tehát nem csak a bútorok gyártmányterve a lényeg, a bútorokat övező környezet legalább olyan fontos.

Ha a falak kiviteli terve vagy a festékhatárolások nem hozzánk tartoznának, nem tudnánk megfelelően precíz munkát végezni. Az előzetes, pontos tervezés nagyon sikeresnek bizonyult a Marriott szállodánál, ezért a margitszigeti Ensana Hotel esetén már előzetesen is így készültünk kivitelezésre. Itt is igazolódott a módszer, amely szerint a belsőépítészeti kivitelezést érdemes egy csapat kezében tartani: a COVID miatt két évre kellett leállnunk az építkezéssel, de amikor felvehettük a munkát, onnan folytathattuk, ahol abbahagytuk, hiszen minden információ a rendelkezésünkre állt. Az összes gyártmány- és kiviteli terv a „fiókban” várta, hogy csak elővegyük őket. Ugyanígy az általam összeállított üzleti terv is, amit nagyon jól tudunk használni és arra törekszem, hogy a projektek más munkarészein is meg tudjon honosodni, mert egy üzleti terv olyan a pénzügyi oldalról, mint egy gyártmányterv a kivitelezésnél. Nem csak előre lehet tervezni, de azt is nagyon hamar látjuk, ha elcsúsztunk valahol a költségekkel.

 

 

Mekkora csapatot irányít?

Amikor megkapok egy munkát, az én szűk, négyfős belsőépítészeti csapatom – egy vezető, két projektvezető és egy műszaki előkészítő kolléga – beárazza a munkát, elkészíti a terveket és a menetrendet. Amikor elkezdődik a kivitelezés, a KÉSZ Építő Zrt.-től kérünk építésvezetőket és projektvezetőket, akik segítenek nekünk. Egy-egy nagyobb építkezésen – mint a Marriott Hotel szobáinak átépítése – folyamatosan 150-200 fő dolgozott alattunk. Ez a rendszer mára jól beállt.

Egy akkora feladatnál, mint a Hungexpo, persze ennél is nagyobb dolgozói létszámot kellett irányítani. E projekt belsőépítészeti részét fogtam össze, de persze minden épületnek megvolt a saját felelőse, akikkel folyamatosan egyeztettük a feladatokat. Ekkora épületeken minden munkarész komoly kihívás, mert például az elektromos tervek adaptálása a belsőépítészeti tervhez – hiszen sosem ott van a lámpa az elektromos terven, ahová a belsőépítész elképzelte – rengeteg időt és figyelmet igényel.

A különböző munkarészek összefésülése talán a munkánk legösszetettebb része.

 

Mi tehát az Ön munkájának legfontosabb része?

A legfontosabb, hogy az összes apróságra rálássak, hiszen csak akkor tudok mindent összefogni. Hozzám fut be a gépészeti, az elektromos és az építészeti tervcsomag is, e hármat pedig egymáshoz kell igazítani, mert csak akkor lehet minden a helyén a kivitelezésnél. Másrészt a kivitelezőkre gondot kell fordítanom. Fontos, hogy mindenki jókedvvel végezze a munkát; ha pedig látom, hogy a kivitelező esetleg nem képes kellő pontossággal elvégezni a rá bízott feladatot, a lehető leghamarabb lépnem kell. Az eltérő kompetenciákat figyelembe kell venni már a csapatok felállításánál is, ez a hatékonyság egyik alapköve.

 

 

Mi az, amit a legjobban szeret a nagyon széles spektrumú tevékenységéből?

Nagyon sok embert kell egyszerre mozgatni, ami nekem mindennap motiváló kihívás; mégis talán leginkább a végeredményt megnézni szeretem.

Komoly sikerélmény, amikor elkészül egy belső tér és végigsétálva látom, hogy minden a helyén van – ezt az érzést nem lehet felülírni. Ezért is szeretem a munkám, amit a KÉSZ Csoportnál becsülnek meg a legjobban az összes eddigi munkahelyem közül.

Bár nem én vagyok a tervező (hiszen kiviteli tervet készítek) elégedett vagyok. Úgy érzem, már mindent kipróbáltam a szakmámban – ugyan felhőkarcolón még nem dolgoztam – és a mai napig örömmel végzem, mert számtalan kihívást ad.