szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nagyobb létszámú betegcsoporton is megvizsgálják, mennyire hatékony és biztonságos a melanomával küzdő emberek kezelésekor az mRNS-vakcina.

A klinikai vizsgálatok harmadik fázisába lépett annak az mRNS-vakcinának a tesztelése, amelyről a kutatók azt feltételezik, hogy hatásos lehet a bőrrák egyik fajtájával, a melanomával szemben. A The Guardian beszámolója szerint a londoni egyetemi kórházak alapítványa (University College London Hospitals NHS Foundation Trust) által indított és vezetett klinikai kísérletben több száz bőrrákos beteg vesz részt, mindegyikük személyre szabott oltást kap.

Korábban, a második klinikai fázisban kimutatták, hogy a melanoma ellen kifejlesztett mRNS-vakcina drasztikusan csökkentette a daganat kiújulásának esélyét. Most azt várják a hírvivő genetikai anyagot, a ribonukleinsavat (mRNS-t) tartalmazó oltóanyagtól, hogy az „megtanítja” a szervezetet arra, hogy „levadássza” a rákos sejteket, így megakadályozva a betegség visszatérését.

Heather Shaw, a vizsgálat országos koordinátora szerint, megvan a potenciál a vakcinákban arra, hogy gyógyítsák a melanomát, de az mRNS-alapú oltásokat már tesztelik más ráktípusok, például tüdő-, húgyhólyag- és veserák esetében is.

Minden eddiginél hatásosabb lehet a tüdőrák elleni új szer, amit elég csak beszippantani

A Columbia Egyetem kutatói egy újfajta mRNS-terápiát dolgoztak ki, ahol a gyógyszert inhalálnia kell a tüdőrákos betegnek. Az első tesztek azt mutatják: a kezelés hatékony.

A vakcina tulajdonképpen egyénre szabott neoantigén terápia. Arra tervezték, hogy stimulálja az immunrendszert, amikor annak fel kell vennie a harcot bizonyos típusú daganatok ellen. Az mRNS-4157 (V940) néven ismert oltás a tumor neoantigénjeit célozza, ezek olyan fehérjék, amelyek genetikai mutáción mentek keresztül a rákos sejtekben. A neoantigének tulajdonképpen a daganaton található markerek, amelyeket az immunrendszer – a vakcinás felkészítéssel – felismerhet.

Az oltás 34 neoantigén kódolását hordozza, és a beteg daganatának egyedi mutációi alapján tumorellenes immunválaszt aktivál. Hogy személyre szabható legyen a vakcina, a beteg műtétje során a tumorból mintát vesznek, amelyen a mesterséges intelligencia segítségével DNS-szekvenálást végeznek. Emiatt minden egyes oltás csak az adott betegben működhet jól.

2023-ban Karikó Katalin biokémikus és Drew Weissman mikrobiológus kapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-vakcina kifejlesztéséért. Az újfajta oltóanyagok hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány visszaszorításához, de már évek óta zajlanak a kísérletek, hogy a Karikó és Weissman 2005-ben szabadalmaztatott technológiáját egyes ráktípusok ellen is használni lehessen.