Tüntetést szerveztek csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémiától öt éve leválasztott kutatóhálózat dolgozói, a tarthatatlanul alacsony béreik emelését követelve – írja a Népszava.

A fővárosi Piarista utcán felvonuló tömeg még abban sem lehetett biztos, hogy melyik épületben keresse a kutatóintézeteket fenntartó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központját. A biztonsági emberek rácsokkal zárták el a bejáratot, és arról tájékoztatták a szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) képviselőit: „nincs az épületben senki, aki szóba állna velük.”

A demonstrációra azért került sor, mert nyílt levelükre, amelyet már több mint 1500 dolgozó írt alá, hogy elégtelen bérhelyzetük és munkakörülményeik miatt tárgyalást kezdeményezzenek Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, továbbra sem érkezett érdemi válasz.

Az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg 2021-ben átlagosan 30 százalékos béremelés történt, de a további ígéretek nem valósultak meg. Az akkori béremelés mára pedig elértéktelenedett.

„A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkatárs körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet.”

A résztvevők közül többen is megosztották történetüket. Az egyik felszólaló például elmondta:

„a fizetése a garantált bérminimum, azaz nettó 216 ezer forint. Ez ma Budapesten egy átlagos albérlet ára rezsi és kaució nélkül.”

Hozzátette azt is, hogy ő még szerencsésnek mondhatja magát, ugyanis teljes állásban dolgozhat, ami a fiatal kutatókról általában nem mondható el.

„Gyakorlatilag öt éve nincs belépő fiatal kutató a rendszerben. Míg korábban az akadémiai szféra volt az, amely fel tudta szívni a fiatalokat az egyetemről, most már ez sem, így teljesen elöregedik a kutatótársadalom”

- mondta Szilágyi Adrienn, a TDDSZ képviselője.

Szerintük a kutatóhálózat dolgozóinak is legalább 50 százalékos béremelés jelentené a megoldást, azonban ennek megvalósulására sajnos kevés esélyt látnak. Szeretnék elérni, hogy hosszú távon legalább a diplomás átlagbért elérjék a fizetések.

A helyzetüket tovább nehezíti az is, hogy az átalakításokat követően a kutatók és az adminisztratív munkatárak sem számítanak már közalkalmazottnak. Ha fenntartójukkal nem sikerül érdemben egyeztetni, akkor utána legfeljebb a Parlamenthez fordulhatnának.

Bár az MTA alóli kiszervezés után az egyes központok kaptak többlettámogatásokat, azóta több forrásmegvonás is történt, az idősebb dolgozókat pedig kénytelenek voltak nyugdíjazni és/vagy elküldeni.

Szilágyi Adrienn szerint más területeken azonban bőkezűen költik a pénzt: „stratégiai workshopokat tartanak, amelyek nagyon sokba kerülnek, ahelyett, hogy kidolgoznának egy béremelési stratégiát, vagy azon dolgoznának, hogy hogyan lehetne a fiatal, vagy már nem is annyira fiatal kutatókat a pályán tartani.”