Idén két újabb mérföldkő segíti az azonnali fizetési rendszer továbbfejlődését. Az új elektronikus fizetési megoldások elterjedéséről, a piacdinamizáló eszközökről és a következő évek feladatairól is beszélgettünk dr. Selmeczi-Kovács Zsolttal, a GIRO Zrt. vezérigazgatójával a PayTechShow-n.

Elérkezett április 1. és ezzel az AFR2.0 intézkedéscsomag újabb mérföldköve, amely a fizetési kérelem számára új dimenziót nyitott meg abban a tekintetben, hogy most már valamennyi számlavezető bank fogad fizetési kérelmet. Ez szám szerint összesen 22 pénzügyi intézményt jelent Magyarországon, amelyből 9 biztosítja a fizetési kérelem küldési lehetőséget is.

Hogy látod, április 1. után adott már minden feltétel ahhoz, hogy a lakosság és az üzleti felhasználók körében tömegesen elterjedjen a fizetési kérelem?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt nagyon örülök, hogy mindenki implementálta a fizetési kérelem fogadási lehetőséget, és a jogszabályi kötelezettségének eleget tett.

Ami miatt a másik szemem sír, hogy még nem mindenki oldotta meg a fizetési kérelem küldési lehetőséget. Amiért pedig nagyon sír, hogy igaz, a bankok eleget tettek a törvényi kötelezettségüknek az implementációval, ám a gyakorlatban még látni problémákat.

Ahhoz, hogy elterjedjen egy újfajta fizetési mód, alapvetően azt gondolom, hogy három dolog biztosan kell hozzá.

A megbízhatóság, hogy ez tényleg jól működik. A motiváció és az ügyfélélmény. Az utóbbi esetén azt gondolom, még nem állunk jól.

A GIRO Zrt. legfrissebb statisztikája szerint jelenleg 23 szolgáltató biztosítja a fizetési kérelem küldését, amiből 13 társaság bank, szakosított pénzintézet, vagy nyugdíjpénztár, 10 pedig üzleti vállalkozás.

Eljött április 1., de úgy tűnik, a piaci szereplők továbbra is kivárnak. Véleményed szerinted mi ennek az oka?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Szerintem alapvetően két ok miatt. Egyrészt megnézik, hogy ügyfélélményben mit nyújt az új fizetési megoldás, és remélem, hogy az MNB új mobilbanki ajánlása jelentős javulást hoz majd ezen a területen.

A másik ok, ami a legfontosabb, hogy mindenkinek meg kell találnia a motivációját, ami összefüggésben van az árazással is.

Én nagyon örülök annak, hogy jelenleg a bankok a fizetési kérelem küldését díjmentesen biztosítják a visszavonásig. Ha ezt a kedvezményes időszakot megszüntetik, akkor a hirdetmények alapján 50-70-130 forintba is kerülhet a fizetési kérelem küldése, ami összességében a fizetési kérelem terjedése ellen fog hatni.

Nagyon fontos lesz az is, hogy a kereskedőknek, vállalatoknak milyen áron fogják biztosítani ezt a fizetési módot. Azt gondolom, hogy a banki oldalon nagyon fontos feladat lesz, hogy a tömeges fizetési kérelem küldőknek olyan piaci árat adjanak, ami tényleg segítheti ennek az elterjedését.

Fotón balra dr. Selmeczi-Kovács Zsolt a GIRO Zrt. vezérigazgatója jobbra Lemák Gábor, a fintechzone.hu társalapítója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)

A piac dinamizálását az is segítheti, ha a nagy díjbeszedők elkezdik használni a fizetési kérelmet, mert ezáltal képesek a felhasználók tömegeit mozgósítani. Mikorra számítasz ezeknek a szereplőknek a megjelenésére?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A nagy számlakibocsátókkal, közműszolgáltatókkal is beszélgetünk, akiknél már elindult a felkészülés, és nagyon remélem, hogy legkésőbb idén ősszel megjelenik a pénzbeszedési lehetőségeik között a fizetési kérelem is.

Azt is gondolom, hogy legkésőbb jövő év tavaszán arról fogunk beszélgetni, hogy már több száz olyan cég van, amely aktívan és nagyon széles körben használja a fizetési kérelmet.

Hamarosan újabb fontos dátum érkezik: 2024. szeptember 1., amikortól kötelező lesz az egységes adatbeviteli módok (QR-kód, NFC, deeplink) alkalmazása. Hol tart most a műszaki felkészülés?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Technikailag jelenleg ott tartunk a projektben, hogy az önkéntes tesztek elindultak a teljes rendszer egészére vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer kész, persze hibajavítások lehetnek, de a rendszer működik.

Az önkéntes tesztelések elkezdődtek, a nagy lakossági ügyféllel rendelkező bankoknál már zajlanak. Április 22-től pedig indul egy kötelező tesztelési kör, ami után már sokkal okosabbak leszünk.

Egyelőre nem látok olyan tényezőt, amely a szeptember elsejei határidőt bármilyen szinten veszélyeztetné. Azt gondolom, hogy oda fogunk érni mi is, és a bankok is.

Az elmúlt években többször is beszéltünk arról, hogy az új, azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési megoldások esetén szükségszerű egyfajta piacdinamizáló üzleti modell. A fizetési kérelem esetén már említetted az üzleti motivációt. A többi azonnali fizetési mód esetén mi segítheti a széleskörű elterjedést?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A piacdinamizálás nagyon fontos része, hogy anyagilag mindenki megtalálja ebben az érdekeltségét.

A fogyasztó számára törvényi szinten került rögzítésre, hogy fizetési kérelemre, vagy QR-kódra, NFC-re, deeplinkre érkező átutalás díjmentes, azaz a bankok nem számolhatnak fel semmilyen díjat, költséget.

Ezzel párhuzamosan került elfogadásra, hogy a bankok számára ezek a fizetési módok tranzakciós illetékmentesek, tehát ebből a szempontból már ők is egy picit jobban járnak.

Ugyanakkor nem dughatjuk a fejünket a homokba, és a bankok megtérülését is be kell kalkulálni az üzleti modellbe.

Végül, de nem utolsó sorban ott vannak a kereskedők, a vállalatok is, akiknek ezt a szolgáltatást olyan áron kell nyújtani, hogy versenyképes legyen számukra.

A piacépítésben a GIRO mellett egy központi aggregátor is szerepet és felelősséget vállal. Ahhoz, hogy ezek a célok teljesüljenek, a kereskedők, szolgáltatók, a központi és helyi közigazgatási szervek felkészülését és csatlakozását is aktívan segíteni fogják.

Végül, de nem utolsó sorban fontos eszköz lesz a marketing és az edukáció. Hogyha ezt az emberek nem ismerik, akkor ez nehezen fog elterjedni. Az új fizetési megoldások új nevet és brandet is kapnak majd, ami szintén fontos része lesz a tömeges elterjedésnek.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes lehet áttekinteni azokat a fontosabb határidőket és fejlesztéseket, amelyekkel a következő években a GIRO Zrt. segíti az azonnali fizetési ökoszisztéma megerősödését.

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A következő határidő – 2024. szeptember 1. után – 2025. január 1., amikortól már nemcsak bankok regisztrálhatnak másodlagos számlaazonosítót, hanem más szereplők is. A másodlagos számlaazonosítók szintén sokat segíthetnek az azonnali fizetés terjedésében, ezért fontosnak tartjuk a regisztrátorok körének bővítését.

2025. július 1-től elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszerünk (KVR), aminek meghatározó szerepe lesz a bizalom és a megbízhatóság növelésében. Ennek a rendszernek a jelentősége különösen fontos napjainkban a csalások magas száma miatt.

A KVR három lépcsőben kerül bevezetésre, először az azonnali átutalással megvalósuló tranzakciók kerülnek bele. Itt nagyon fontos, hogy nemcsak a bankon kívüli, vagy a bankok közötti, hanem a bankon belüli tranzakciók is bekerülnek a rendszerbe, hiszen így kaphatunk teljeskörű képet arra vonatkozóan, hogy melyik lehet csalás, melyik nem.

A második lépés 2026. július 1., amikor már nemcsak az azonnali, hanem minden forint tranzakció belekerül a rendszerbe.

A harmadik lépés pedig 2027. július 1., amikortól a devizaátutalások is feldolgozásra kerülnek a KVR-ben.

Címlapfotón: dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)