A hosszan tartó szárazság hatása a szántóföldi kórokozókra

A sárgarozsda és az árpa törperozsda fertőzés a meleg és a száraz idő következtében teljesen visszaszorult, de a szeptóriás és a pirenofórás levélfertőzés mértéke is alig változott. A gabonalisztharmat fertőzés korábban intenzíven induló terjedése szintén lelassult, de a korábban észlelt szárközepi tünetekből párásabb időben újabb penészfoltok jelenhetnek meg. A jelenlegi időjárási körülmények között a vörösrozsda fertőzés esélye csekélynek tűnik.

Az őszi árpa virágzásával viszont megnőtt a kalászfuzáriózis fertőzés veszélye. Ez a kórokozó a virágzás kezdetétől a viaszérésig okoz károkat, amennyiben csapadékosabbra fordul az időjárás jellege.

Jelenleg is megvan a potenciális veszély a korai fertőzés kialakulására, amiben a forgatás nélküli talajművelés jelenti a fő fertőzési forrást. A talaj felszínén fennmaradó kukorica szármaradványokból szabadon fertőz a kórokozó, amennyiben csapadékosabbra váltana az időjárás.

A korábban tapasztalt vetésfehérítő bogárkárosítás mérséklődött, kevesebb a bogár, a lerakott petékből folyamatosan kelnek a lárvák, de még frissen lerakott tojásokkal is találkozni. Ezekből a tünetekből elhúzódó károsításra lehet számítani.

Forrás: pixabay.com

Őszi káposztarepce

Folyamatosan virágzik az őszi káposztarepce, de ezzel párhuzamosan már megkezdődött a sziromhullás. A védekezések hatására és a bőségesen rendelkezésre álló virágpor miatt csökkent a fénybogarak okozta kártételi nyomás. A csökkenő fénybogár népesség mellett a kezelések megtizedelték a becőormányos populációt is, de ebben az esetben még sokáig eltart a becőkárosítás veszélye.