Nagyon várták már a gazdák a hét elején érkező esőt, amire hatalmas szükség volt már országszerte. Aszály van, az elmúlt két hónapban alig hullott csapadék, viszont a hőmérsékletértékek az átlag feletti magasságban voltak. Mivel a természet előrébb van legalább két héttel, már virágzik a repce is, sokan nem vártak tovább, és már javában vetik a kukoricát és a napraforgót. Ám sajnos sok helyen túl száraz talajba, porba vetnek.
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén is nagy fejtörést okoz a gazdáknak, hogy mennyi kukoricát és mennyi napraforgót vessenek – írta a Teol. Nagyjából tíz évvel ezelőtt a kukorica vetésterülete közel volt a száz hektárhoz Tolna vármegyében, de az egyre szárazabb tavasz miatt sokan nem vállalták a kockázatot, hogy a növény elfogadható termésmennyiséget tudna produkálni, így csökkentették a vetésterületet. Napraforgóból 45 ezer hektárnyi a szokott mennyiség, repcéből tízezer, kukoricából 50 ezer hektár körül lesz az idén.
Nagyon nagy a szárazság
Az elmúlt 40 évben ötször volt olyan esztendő, amikor az április is nagyon száraz volt – mondta dr. Vörös Géza, szekszárdi agrármérnök. Idén novemberben és december elején szerencsére még esett annyi eső – hó sajnos alig volt a vármegyében –, ami valamivel meghaladta az átlagot, viszont a január, a február és a március csapadékszegénynek bizonyult.
Kukorica helyett mást is lehet vetni
Eddig a hétig az idén 45 milliméternyi eső hullott mifelénk, mondta Krieser János, aki a Paks környéki Biritói Pusztabir Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. Még nincs nagy baj, hiszen a talajban akad nedvesség, és ha jól kezelték a földeket, akkor ez egy ideig meg is marad. Viszont érdemes átgondolni, hogy kukoricát vagy helyette más növényt vessünk-e – mondta a szakember.
A szemes cirok egyre népszerűbb a vetésforgóban
Ha nem lesz csapadék, akkor nem érdemes kukoricát vetni, emiatt nem is vettük meg előre a vetőmagot. Ki tudja, hátha találunk más növényt is, ami megfelel az igényeinknek. Tavaly szemes cirokkal kísérleteztünk hatodik növényként néhány hektáron. Többet termett, mint a kukorica, kevesebb költséggel. El tudtuk adni, csupán tonnánként kétezer forinttal kaptunk kevesebbet érte, mint a kukoricáért. Idén száz hektáron terveztük ezt a növényt, de lehet, hogy a kukorica helyére is teszünk belőle – mondta Krieser János.
Május elején is lehet vetni
A szemes cirok és a napraforgó vetését április elején, míg a kukoricáét május 5-e utánra tervezik. A vetőmagot nem vették meg, hátha még olcsóbb lesz az ára. A gazdáknak nincs megtakarításuk, örülnek, ha túlélik az idei évet – közölte.
Ragaszkodnak a vetésforgóhoz
Szilágyi Tibor Bátaszék körzetében gazdálkodik a családjával. Már a múlt héten elkezdték vetni a napraforgót és a kukoricát, de hétfőn is dolgoztak, hogy még az érkező csapadék előtt a földbe kerüljön a mag. Úgy döntöttek, a kukorica vetésterületét nem csökkentik. Ennek egyik oka, hogy van egy kialakított vetésforgójuk, és ezen nem szeretnének változtatni. Később még szója és cirok szerepel a vetésterveik között. Nagyon bíznak abban, hogy végre kap elég csapadékot Tolna vármegye déli területe is.
A Met.hu írt róla, hogy hétfőn este az északi országrészben eredt el az eső, majd kedden országszerte volt csapadék, bár az Alföld jelentős részén igen kevés esett. Szerdán délutántól pedig sokfelé öntöztek záporok, így a hét első felében jellemzően 5-15 mm között alakult a lehullott csapadék mennyisége, de a Dunántúl északi részén ennél jelentősen több, míg az Alföld középső tájain kevesebb esett. Ezzel valamelyest csökkent a csapadékhiány, de az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege az Alföldön és a Dunántúl keleti felén így is jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest. Az Alföldön sokfelé kevesebb, mint a fele hullott le az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek az elmúlt három hónapban.
Az őszi vetések még jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az Alföld északi részén a korábbi belvízfoltokban tapasztalható az őszi vetések kipusztulása. A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik.
A hűvösebbre fordult időjárás jól jött, mert nem rövidülnek tovább ezek a fenológiai fázisok a szokatlan meleg miatt.
A lehűléssel érkezett csapadékra főként a csírázó, éppen kisoroló napraforgónak és kukoricának volt égető szüksége, a magágy készítése és a vetés sokfelé igen száraz talajba történt.
