A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

Az eddig közzétett információk szerint az új támogatási forma az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak – zömükben „Kádár-kockák” – korszerűsítését célozza majd. A program felhasználható keretösszege 108 milliárd forint – ami egyébként uniós forrás –, és a támogatás nyílászárók cseréjére, szigetelésre, fűtés- vagy akár használati melegvízrendszer korszerűsítésére fordítható.

Önrész, támogatás, hitel

A feltételeknek megfelelő ingatlanokon végrehajtott, a támogatással érintett beruházás értéke hétmillió forint lehet, amelyből az igénylőnek egymillió forintnyi önrészt kell előteremtenie. A maradék hatmillió forint egy vissza nem térítendő támogatás és egy kedvezményes – kamatmentes – hitel között oszlik meg: előbbi összege 2,5 millió és 3,5 millió forint között alakulhat, attól függően, hogy mekkora az igénylő jövedelme, és milyen fejlettségi szintű a járás, ahol az érintett ingatlan található. A hitel futamideje nyolc év, a törlesztőrészlete havi 25 és 36 ezer forint között alakulhat. A beruházás nyomán az igénylőnek legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérnie, amelyet két – a korszerűsítés előtt és után bemutatott – energiahatékonysági tanúsítvánnyal igazolhat. A kormány előzetes számításai szerint a program nagyjából 20 ezer otthon korszerűsítéséhez járulhat hozzá.

Mindezek alapján feltételezhető, hogy a program elindítása után rövid időn belül 50-60 milliárd forintnyi, felújításra és korszerűsítésre fordított lakáshitel jelenik meg a magyar piacon, amely a tavalyi, nem egészen 600 milliárd forintos lakáshitel-kihelyezéshez viszonyítva egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség.

Sokan nem állnak majd meg az ablaknál

Azt is feltételezni lehet ugyanakkor, hogy az igénylők jelentős része nem áll majd meg az energetikai korszerűsítéshez szükséges lépéseknél, hanem további felújítási munkálatokat is elvégeztet majd. Ez azért sem tűnik túl bátor feltételezésnek, mert az érintett ingatlanok – zömükben 35-50 éves családi házak – legnagyobb része komplett felújításra szorul. Ebből pedig az következik, hogy sokan valamilyen piaci hitelt is igényelnek a támogatás és a kamatmentes konstrukció mellé. A piaci hitel pedig lehet felújításra fordított lakáshitel is – természetesen csak akkor, ha az ingatlan újabb kölcsön fedezeteként bevonható.

Mindenképpen számítani lehet tehát arra, hogy az új támogatási forma élénkülést hoz majd szinte a teljes lakossági hitelpiacon, különös tekintettel a felújítási célú lakáshitelekre.

Eddig a személyi kölcsön volt a domináns

A bankok korábbi nyilatkozatai – és saját felmérései – alapján egyébként a lakások felújítását jellemzően személyi kölcsönökből oldják meg a háztartások, ritkábban nyúlnak a szabad felhasználású jelzáloghitel vagy a felújítási célú lakáshitel eszközéhez.

Ennek oka elsősorban az egyszerű hozzáférésben keresendő: a személyi kölcsönhöz nem kell ingatlanfedezet, és néhány nap alatt – online igényléskor pedig akár napon belül – rendelkezésre áll az igényelt hitelösszeg. Nem csoda tehát, hogy a lakáshitelek között nagyon alacsony azoknak az aránya, amelyeket kifejezetten felújítási céllal vettek fel: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a tavalyi, egy évnél hosszabb kamatperiódus mellett megkötött lakáshitel-szerződések összegének mindössze 4,3 százaléka (25,5 milliárd forint) irányult kifejezetten felújításra vagy korszerűsítésre.

2024 első két hónapjában 3,1 százalékra olvadt ez az arány; az otthonfelújítási program elindulása viszont biztos, hogy nagyot emel majd ezen az arányon, és a változás már a nyár végi statisztikákon látható lesz.

Emelkedhet az új lakások részesedése is

A lakáshitelek felhasználási céljainak megoszlását vizsgálva figyelemre méltó emellett, hogy tavaly szokatlanul magas szintre, 77 százalék közelébe emelkedett a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya, ami elsősorban a csok plusz idei bevezetését megelőző kivárással lehet magyarázható.

Az idei első két hónapban felvett lakáshiteleknek viszont már csak nem egészen 70 százalékát fordították használt ingatlan vásárlására az igénylők, miközben a teljes, januárban és februárban folyósított hitelösszeg több mint negyedét új lakás vásárlására vagy építésre/bővítésre fordították. A csok plusz terjedésével pedig tovább erősödhet ez a folyamat, vagyis a felújítás mellett az új ingatlanok vásárlása és építése is dominánsabb lesz a felhasználási célok között.

Nagyobb jövedelem, nagyobb kamatkedvezmény

Ami a piaci feltételű lakáshiteleket illeti, az utóbbi hónapokban láthatóan elülni látszik a kamatcsökkentési hullám a bankoknál. Ez persze az önként vállalt, 7,3 százalékos, a teljes hiteldíj mutatóra vonatkozó plafon tükrében nem túlságosan meglepő.

Akciós ajánlatoknak ettől függetlenül nem maradt híján a piac, ám a bankok többsége elsősorban a kezdeti díjtételek eddig is jól bevált elengedésével (illetve visszatérítésével) kedvez a hozzá forduló potenciális adósoknak. Utóbbiak közé tartozik például a Gránit Bank is, amely az igen kedvező, 6,18 százalékos éves kamatra vonatkozó ajánlata mellett 100 ezer forintnyi díjkedvezményt is kínál lakáshiteleinél.

Az MBH Bank és a MagNet Bank ugyanakkor most meghatározott jövedelem jóváírásakor is ad kamatkedvezményt: utóbbinál havi 300 ezer forinttól érhető el ez a lehetőség. A CIB Bank pedig a csok pluszt igénylő ügyfeleinek kínál – e hónap végéig – külön akciót: a feltételeknek megfelelő igénylők akár 200 ezer forint jóváírást is kaphatnak.

Az új otthonfelújítási program júniusi bevezetése és a csok plusz-igénylések várható további erősödése nyomán mindenképpen jelentős élénkülésre lehet számítani a lakáshitelek piacán, ami elsősorban a felújításra és az új lakások vásárlására, építésére fordított konstrukciókat érinti majd. Ez persze nem is baj, hiszen tavaly az új szerződések összege kevesebb mint a felére, 600 milliárd forint alá csökkent a lakáshiteleknél, amely kevesebb mint a fele a 2022-es értéknek. A folytatás szempontjából viszont mindenképp biztató, hogy az év első két hónapjában már több mint a duplájára tudott nőni a piac.

A bankok által vállalt 7,3 százalékos maximuma nem a kamatra, hanem a teljes hiteldíj mutatóra (thm) vonatkozik, de nem nehéz 7 százalék körüli vagy az alatti ajánlatot találni a kínálatban. Egy átlagos ügyfél havi legalább 400 ezer forintos jövedelemmel 15 millió forintot akár 6,46 százalékos thm-mel is fel tud venni. A mostaninál lejjebb azonban egyelőre nem mennek a bankok, és ezen az addig 9 százalékos jegybanki alapkamat március végi 75 bázispontos csökkentése sem tudott változtatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 600 milliárddal harcoltunk a hőcsapda ellen, de a felét kidobtuk az ablakonPedig egy jól átgondolt felújítási programmal nemcsak a lakók, hanem az állam is jól járna pénzügyileg, és még a klímacélok eléréséhez is közelebb jutnánk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHőcsapdában a magyar panelek lakóiA környező országokban már prioritás az épületek energiahatékonyságának növelése, Magyarországon évekkel ezelőtt leálltak azok az állami programok, amelyek segíthetnék az energiahatékonyságot javító mélyfelújításokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon öt éven belül le kellene bontani a legpazarlóbb középületeket, de még rendes nyilvántartás sincsAz épületállomány elöregedett, az irodaépületek bő harmada például 1945 előtt épült. Különösen sok az öreg iskolaépület: a középületállomány energiafogyasztásának a 60 százaléka oktatási épületekhez köthető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegyen első az energiahatékonyság!A magyar lakóépületek kétharmada elavult, és miközben évente százezer ingatlan átfogó felújítására lenne szükség, legtöbbször nem használják ki az energiamegtakarítási potenciált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan kiút a rezsicsapdából, ha a kormány is úgy akarjaCsak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állami támogatás bankok épületfelújítás hitel lakásfelújítás Olvasson tovább a kategóriában