Csak tisztán elektromos autókkal nem fogunk célt érni

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) és a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata közösen szervezték még a Mérnökklubot április 4-én. A regisztrációhoz kötött, de ingyenes rendezvényen Dr. Mészáros Virág, a HUMDA vezérigazgatója tartott előadást A Technológiai diverzitás és a zöld mobilitás címmel.

Dr. Mészáros Virág szerint energetikai paradigmaváltás részesei vagyunk. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az energiafüggetlenedési próbálkozások egyaránt költségesek, a rendelkezésre álló erőforrások pedig szűkösek - olcsó energia nincsen.

A fenntarthatóság, a megfizethetőség, a megújuló energiaforrások és ezek tárolása, valamint az ellátásbiztonság (kiszámíthatóság) négy olyan kihívás, amiknek mind meg kell felelni, ez pedig csak rendszerszemlélettel lehetséges.

Igenis foglalkozni kell a közlekedéssel

Az IEA adatai szerint 2020 és 2022 között folyamatosan nőtt a közlekedés részesedése a szén-dioxid-kibocsátás terén Európában, ugyanakkor magyar szemmel pozitívum, hogy ebben az időszakban Magyarországon csökkent az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás – ráadásul hazánk nem tartozik a magas kibocsátású országok közé.

Azonban Magyarországon is egyre nagyobb arányban felel a szén-dioxid-kibocsátásért a közlekedés. 2022-ben ez az arány 22 százalék volt, és így 1 százalékos volt a növekedés az előző évi értékhez képest, azaz a tendencia növekedést mutat, foglalkozni kell a közúti közlekedés károsanyag-kibocsátás csökkentésével Magyarországon.

A State of Climate Action 2023 szerint ugyan az intézkedések általában jó irányba mutatnak, de sokkal gyorsabb és radikálisabb lépésekre lenne szükség: például fejleszteni kell a közösségi közlekedés infrastruktúráját, többi bicikliútra lenne van szükség és a nehézgépjárművek szektorában is nagyobb részesedésnek kell jutnia a tisztán elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás hajtásnak. Az egyetlen kielégítő mutató a tisztán elektromos személygépjárművek eladási mértéke az új személygépjárművek között.

A legjobb megoldást a technológiai sokféleség nyújtja

Dr. Mészáros Virág előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy önmagában egyetlen hajtáslánc sem tud hatékony megoldást jelenteni az üvegházhatású gázok megfelelő csökkentésére, a karbonsemlegességre. A különböző hajtásláncokhoz, energiahordozókhoz, üzemanyagokhoz szükséges infrastrukturális feltételrendszer szűk keresztmetszetei okán egymást kiegészítő hajtásláncokból álló technológiai mix lenne valószínűleg a leggyorsabban képes a környezeti terhelés megfelelő mértékű csökkentésére. A hidrogén több hajtáslánc alapeleme is lehet, például üzemanyagcellás hajtásláncok, hidrogéntüzelésű belső égésű motorok, ill. szintetikus üzemanyagok.

A szintetikus üzemanyag egyedülálló technológiai megoldást kínál a meglévő flotta károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. Ugyanakkor kihívást jelent, hogy jelenleg rendkívül drága ez a technológia. Optimista várakozások szerint egyre inkább megfizethető lesz, ahogy ez történt az akkumulátoros elektromos hajtás esetében.

A beruházási oldal, vagyis anyagi szempontok alapján is jobban járunk a vegyes megoldással: a McKinsey 2022-es tanulmánya szerint csak akkumulátoros elektromos autókkal 2050-ig 1563 milliárd eurót kellene beruházni a járműiparba a karbonsemlegesség eléréséhez. Ha 75 milliárd eurót a hidrogén üzemanyagcellás hajtásra költenek, akkor további 1163 milliárd euró már elég a zéró emissziós célokhoz, míg 127 milliárd eurót az üzemanyagcellás járművekre fordítva további 898 milliárd euró, összesen tehát 1025 milliárd euró is elég a célokhoz. A hidrogénes hajtás természetesen elsősorban a nehéz haszongépjárművek piacán kapna szerepet.

Mi a zéró emisszió?

Dr. Mészáros Virág előadása érintett egy olyan kérdést is, amit egyébként viszonylag ritkán bontanak ki, pedig a klímavédelmi törekvések kapcsán fontos lenne tisztázni: mi számít zéró emissziónak? A jelenlegi megközelítések a lokális károsanyag-kibocsátásra koncentrálnak, ilyen szempontból egy akkumulátoros elektromos vagy egy hidrogén üzemanyagcellás autó zéró emissziós. Ugyanakkor felmerül a „tankolt” energia származása, ez Magyarországon ritkán zöldáram. Tovább nehezíti a kérdést, ha figyelembe vesszük az előállítás költségeit – törekvések ugyan már vannak rá, de egyelőre még nem létezik karbonsemlegesen előállított autó.

Az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében fontos lenne a teljes életciklusra vetített kibocsátást vizsgálni, és egyben tudatosítani, hogy ebben a kontextusban zéró emisszió nem létezik.