szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mario Draghi korábban megmentette az eurót, most az európai gazdasággal tenné ugyanezt.

Az Európai Bizottság ahhoz a Németország vezette fukar csoporthoz csatlakozott, amely nem akar közös kölcsönből finanszírozott ingyentámogatást a gyengén teljesítő tagállamoknak és régióknak – írja a jól értesült Politico. Ha nincs komoly közös pénz az uniós fejlesztéshez, akkor mi lesz a versenyképességgel? – kérdi Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke, aki a világgazdaság történetébe úgy vonult be, mint aki egyetlen mondatával megmentette a közös uniós pénzt.

Az Európai Bizottság, amelynek a mandátuma hamarosan lejár, és amely hét év alatt 1200 milliárd eurót oszthat ki a tagállamok között, már azon gondolkodik, mi lesz az új költségvetéssel, amely 2028-cal indul. A következő bizottságnak jövő nyáron kell letennie egy költségvetési javaslatot az asztalra, amelyet azután megvitatnak a tagállamok vezetői, akiknek 2027 végéig kell egyhangú döntést hozniuk. A mostani döntési procedúra azért más, mint az eddigiek, mert a pandémia után az Európai Unió közös, 750 milliárd eurós kölcsönt vett fel, hogy a pluszforrással a Covid utáni kilábalást segítse a tagállamokban. A legtöbb pénzt ebből Olaszország kapta, több mint 200 milliárd eurót.

Róma és több hasonló helyzetben lévő tagállam szeretne újabb közös kölcsönfelvételt, de a brüsszeli vezetés ezt ellenzi. Ráadásul a kohéziós alapot is megváltoztatnák oly módon, hogy a szegényebb régiók csak akkor juthatnának pénzhez, ha cserébe reformokat ígérnek, és azokat végre is hajtják.

„Néhány tagállam küzdeni fog azért, hogy a reformkövetelményeket felvizezze” – jósolja a Jacques Delors Kutatóintézet szakértője. Eulalia Rubio szerint a brüsszeli bizottság törekvése arra irányul, hogy rákényszerítse a kormányokat a jogállami normák betartására és a reformok végrehajtására.

A brüsszeli Politicónak nyilatkozó magas rangú uniós tisztviselők elismerik, hogy ezt az elképzelést kicsit nehéz lesz eladni a szegényebb tagállamoknak. A Jacques Delors intézet szakértője arra mutat rá, hogy miután a fukar országok adják a pénzt, a szegényebb tagállamoknak szűk játéktér kínálkozik.

Nem eszik olyan forrón a kását

Paolo Gentiloni, az Európai Unió pénzügyi biztosa korábban egy 800 milliárd eurós újabb közös hitelfelvételéről beszélt. Ebből finanszíroznák az Európai Unió fegyverkezési programját, illetve a zöld átmenetet. Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki utódjának, Giorgia Meloninak is ad tanácsokat, jelenleg Brüsszel megbízásából egy uniós versenyképességi jelentést és programot készít. A cél az, hogy megakadályozzák az Európai Unió lemaradását a globális versenyben Észak-Amerika és Kelet-Ázsia mögött. A Draghi-jelentést júniusban nyújtják be Brüsszelben.

Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője is volt, kedden így foglalta össze elképzeléseit a La Hulpe-ben: „Az Egyesült Államok jelenleg olyan iparpolitikát folytat, amely magas hozzáadott értékű ipari fejlesztést idéz elő az ország határain belül. Vonzza az európai cégeket is, miközben protekcionista politikát folytat.”

Hogy reagál Brüsszel? „Nekünk sohasem volt hasonló »Industrial Deal«-ünk.” Ezért Mario Draghi radikális fordulatot javasol: „A méret számít: vetélytársaink, az USA és Kína ezt kihasználják, az Európai Unió nem, mert az európai gazdaság fragmentált. A hadiiparban például akadályozza a fejlesztést, hogy nem használjuk ki a 450 milliós piacot. A tagállamok kormányai nemigen működnek együtt ezen a téren: a beszerzett fegyverek és lőszerek 80%-a az Európai Unión kívülről érkezik. A jövőben egyre inkább közösen kell fegyvereket beszereznünk, és össze kell hangolni a hadiipari kiadásokat” – mondta Mario Draghi, majd hozzáfűzte: „Új stratégiai eszközre van szükségünk ahhoz, hogy koordináljuk az uniós gazdaságpolitikát. Ha ez nem lehetséges, akkor is meg lehet próbálni olyan módon, hogy nem minden tagállam vesz részt benne.”

Végül Mario Draghi hangsúlyozta: „Nem érhetjük el egyedül a versenyképesség helyreállítását. A versenytársaink azért előznek meg bennünket, mert egy országként cselekednek, egységes stratégiájuk van, és e mögé állítják az eszközeiket. Ha fel akarjuk venni velük a versenyt, akkor újra meg kell határoznunk: mi is az Európai Unió. Ez nem kevésbé ambiciózus cél, mint az alapító atyáké, akik 70 éve megalakították a szén- és acélközösséget” – mondta végül Mario Draghi, aki hamarosan Brüsszel elé terjeszti versenyképességi jelentését.