Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
2024. április 16. 20:20 MTI, Múlt-kor
157 éve, 1867. április 16-án született Wilbur Wright amerikai feltaláló, aki Orville testvérével együtt először emelkedett a levegőbe a Wright Flyer névre keresztelt motoros repülőgéppel.
Korábban
Óriások vállán állva
Wilbur Wright az Indiana állambeli Milville településen látta meg a napvilágot az angol és holland származású Milton Wright és a német, valamint svájci felmenőkkel rendelkező Susan Catherine Koerner gyermekeként . Apja egy protestáns kisegyház püspöke volt, akinek még hat gyermeke született, közülük Orville vált Wilbur elválaszthatatlan munkatársává. Gyakran utazó apjuktól 1878-ban egy - a helikopterre emlékeztető - röptető játékot kaptak ajándékba, és miután az tönkrement, építettek maguknak egy másikat. Később erre a gyerekkori élményre vezették vissza repülés iránti rajongásukat.
A kiváló műszaki érzékkel megáldott fiúk a középiskolát elvégezték, de diplomát egyikük sem szerzett, inkább a maguk erejéből tanultak tovább. Előbb nyomdagépeket terveztek és készítettek, majd kerékpárjavító műhelyt nyitottak: a bicikliket nemcsak árulták, hanem gyártották is.
Wilbur Wright
1896-ban három fontos fejlemény is történt a repülésben: Samuel Langley, a Smithsonian Intézet titkára sikeresen reptetett egy pilóta nélküli, gőzmotorral felszerelt repülőgépet, a francia–amerikai Octave Chanute a Michigan-tó partján több feltalálóval együtt tesztelt különféle siklórepülőket, illetve a „mozgalom” hőse, Otto Lilienthal egyik repülése közben balesetet szenvedett, és életét vesztette. A Wright fivérek későbbi elbeszélése szerint utóbbi volt az, ami után komolyabban elkezdtek gondolkodni saját repülő szerkezetük kifejlesztésén.
Habár a testvérek mindig egységes arculatot mutattak a külvilág felé, és egyenlően osztoztak fejlesztéseik érdemein, kortársaik szerint aligha férhet kétség ahhoz, hogy az idősebb testvér, Wilbur volt a vezéregyéniség.
Lilienthal sorsának dacára a Wright fivérek egyetértettek módszertanával: úgy gondolták, a repülőgép irányításának mechanikáját siklórepülőn kell kifejleszteni, és csak ezután érdemes foglalkozni a meghajtással. Az irányítást egyenesen a fő megoldandó kérdésnek tartották – úgy vélték, Lilienthal és mások eredményei alapján a szárnyakról és a felhajtóerőről, illetve a kor más feltalálóinak köszönhetően a motorokról is elegendő tudás állt rendelkezésre a meghajtással bíró repülőgép kifejlesztéséhez.
A repüléssel foglalkozó kortársaik ezzel ellentétesen gondolkodtak: a francia Clément Ader, valamint az amerikai Hiram Maxim és Samuel Langley rendre kipróbálatlan (vagy semmiféle) irányítórendszerrel felszerelt szerkezetekhez rögzítettek különböző motorokat, amelyeket aztán emberi irányítással szándékoztak tesztelni.
Orville Wright
A Wright fivérek 1900 és 1902 között három kétfedelű siklógépet építettek, a harmadikat kormányozhatóvá tették. Az észak-karolinai Kitty Hawk városkában és a közeli Kill Devil Hillsnél kiváló szélviszonyok között, a világ és a versenytársak szemétől távol több százszor ki is próbálták szerkezeteiket. A világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek.
Végül 1902 októberében született meg a Wright-siklórepülő véglegesnek tekinthető formája, amely három tengely mentén tette lehetővé az irányítást: a szárnyak görbítésével dönthették a szerkezetet jobbra vagy balra, az elöl rögzített emelőkormány segítségével emelhették vagy süllyeszthették az „orrot”, míg az újításként a szerkezet hátuljához hozzáadott oldalkormány elősegítette, hogy valóban a megfelelő irányba forduljon a szerkezet. Minden készen állt tehát arra, hogy a pilóta által teljes körűen irányítható siklórepülő motort kapjon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap