A növénybiztosítás az egyik legkisebb költségtényező a gazdálkodási évben, mégis a legnagyobb segítség lehet baj esetén, nem érdemes rajta spórolni – vallja Lányi Zoltán, agrárbiztosítási szakértő. Ám a tapasztalatai azt bizonyítják, hogy kár esetén csak az alaposan átgondolt és az igényekre szabott biztosítás jelenti a megoldást, így jól jön a szakember segítsége. A Magro.hu hu arról beszélgetett vele, hogyan kerülhetjük el a növénybiztosításokkal kapcsolatos későbbi meglepetéseket és csalódásokat.
Milyen hatással van a klímaváltozás a növénybiztosítások piacára?
A tél egyre rövidebb, a növények előbb indulnak fejlődésnek ezért a korábbinál hamarabb kell gondoskodnunk a növényeink biztosítás által történő védelméről, mert akár már áprilisban május elején-közepén is lehetnek jég által okozott tőkiveréses károk, például, napraforgóban vagy már a hasban lévő kalászok is károsodhatnak. Kisebb szemcsenagyságú jégesők már idén február végén március elején is voltak, ami a múltban nem volt jellemző.
Mi ennek az oka?
Egyre nagyobb esély van a nagy területeket érintő, intenzív szemcsenagysággal érkező, akár golflabda méretű jeget hozó jégverésekre. A nyáron évről évre egyre jobban felhevülő meleg levegő intenzíven feláramlik, akár 10 km magasságig, és időben egyre tovább fenntartja a kialakuló vagy már kialakult jégkristályokat. Ezek addig növekednek amíg a súlyukat a felemelkedő levegő már nem tudja tovább megtartani.
Ez a jelenség a melegedő éghajlatunkon hazánkban is egyre többször megfigyelhető, és óriási károkat tud okozni akár egy érésben lévő kalászosban vagy repcében. A jégkárenyhítő rendszer, a JÉGER, a szupercellákban kialakuló, az országhatáron kívülről érkező jégkristályokra nem sok hatással bír.
Tavaly például ilyen intenzív szupercellák okoztak károkat Cegléd és Székesfehérvár határában június végén július elején, ahol az érésben lévő kalászosok, repce 50-70%-os, a csillagbimbóban lévő napraforgók 30-40%-os, kukorica 20-30%-os károkat is elszenvedtek.
A jég ilyenkor, a száraz kalászból vagy becőből nagyon könnyen kiveri magokat és azok a földre potyognak. A golflabda vagy dió nagyságú jegek, napraforgó esetében letörhetik a csillagbimbót, felhasíthatják a szárát, leverhetik a levelét, olyan sérüléseket okoznak, amit valamilyen gombaölő szerrel azonnal kezelni kell, hogy ne alakuljon ki fertőzés vagy gombabetegség a növényen.
Melyik növény mikor a legérzékenyebb a károkra?
A különböző növények a tenyészidőszakuk alatt más és más fenológiai fázisban érzékenyek a károkra. Általánosságban elmondható, hogy a legkockázatosabb időszak az év során, a május végétől-augusztus végéig tartó idősáv, és a legtöbb és a legnagyobb kár a jégverésből keletkezik. Kivéve a 2022-es évet, amikor a még soha nem tapasztalt aszály az Alföldön elvitte a termés 90-100%-át is, de a többi országrészt sem kímélte.
Mintha az utóbbi időben egyre több lenne a káresemény. Változik a gazdálkodók hozzáállása a növénybiztosításokhoz?
Jelentős változást nem észlelek, bár az én tevékenységem fő fókusza az Észak-Dunántúlra terjed ki. Az Alföldön azonban megfigyelhető némi különbség a termelők hozzáállásában, pont az említett aszály miatt.
Lehet, hogy ennek a bizonytalanság, az információhiány is az oka, így érdemes lehet röviden összefoglalni az általános tudnivalókat a témában!
Az üzleti növénybiztosításoknak két nagy típusa van a hagyományos és a díjtámogatott biztosítás. Érdemes tudni, hogy a hagyományos biztosítás aszály és felhőszakadás károkra nem nyújt fedezetet. A növénybiztosítással rendelkező gazdák 80-90%-a díjtámogatott növénybiztosítást köt, ahol a biztosítónak fizetett díj akár 70%-át is vissza lehet igényelni. A biztosítás díjának A típusú csomagbiztosítás esetén minimum 55%, B és C típusú biztosításnál 40% a támogatás mértéke, és ez alá nem csökkenhet. Az A típusú csomagbiztosítás 8 kockázatot tartalmaz: jégverést, vihart, aszályt, felhőszakadást, árvizet, valamint téli-tavaszi-őszi fagyot. A tűzbiztosítást a jogalkotó kivette a díjtámogatott feltételből, de a biztosítók kiegészítő biztosításként jelképes díjért bele tehetik és bele is teszik az ajánlatba.
Fontos tudni, hogy a kárenyhítési alapból csak akkor kapjuk meg a megállapított kárösszeg teljes, 80%-át ha van legalább egy releváns-valós kockázatra kötött üzleti biztosításunk, ha nincs akkor csak a 40%-ára vagyunk jogosultak, illetve a tárgyévi hozamérték csökkenésünk eléri a 30%-ot.
És ezek még csak a keretek, nagy szükség lehet a szakértő útmutatására egy-egy biztosítás megkötésekor!
Ez valóban így van, éppen azért segítek a hozzám fordulóknak a biztosítások feltételrendszerében eligazodni, a kockázatkizárásokra, az önrészek mértékére felhívni a figyelmet. Fontos, hogy a gazdák ismerjék a kockázati veszélynemek fogalmait, ugyanis a biztosítók pontosan leírják, hogy mikor, mire fizetnek.
Például, csak az a természeti esemény számít aszálynak, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Ami ezeknek a kritériumoknak nem felek meg, az biztosítási szempontból nem tekinthető aszálynak.
Aszálykár esetén, például, a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a, valamint a megállapított kárösszegből további 10%-ot is levonnak.
A jégkár, a viharkár biztosítás önrésze általában 10%, de akár önrészmentessé is tehető a biztosításunk külön díj befizetésével. Ha ezeket az önrészeket kizárásokat nem ismerjük akkor nagy csalódás érhet minket kárrendezéskor.
Több kedvezményt is kínálnak a biztosítók, ez lehet területi- üzletpolitikai és kármentességi kedvezmény, amivel érdemes élni.
A gyümölcstermesztőknek érdemes elgondolkodniuk legalább egy jégkár biztosításon, mert akkor nemcsak a jégkáruk térül, hanem egy tavaszi fagy esetén a kárenyhítési alapból a teljes megállapított kárösszegre jogosultak lesznek. Náluk figyelni kell arra, hogy a biztosítás megkötésének, illetve a megújításának időpontja is a káresemény, jelen esetben a tavaszi fagy, bekövetkezte előtt megtörténjen.
A gazdáknak alaposan át kell gondolniuk, hogy mely kockázatokra van igazán szükségük. Nem biztos, hogy minden esetben az A típusú csomagbiztosításra kell, hogy essen a választás, mivel ez a típus nagyságrendekkel többe kerül, mint a B és C biztosítás, igaz a támogatás nagysága is több. Számolás kérdése, hogy melyik éri meg. Például, ha napraforgóra és repcére szeretnénk vihar biztosítást is akkor az A típusú csomagbiztosítást ajánlom, mivel a nagyobb biztosítási díj visszatérítés miatt legtöbb esetben jobban járunk a biztosítási időszak végén.
Sok szereplő tevékenykedik a növénybiztosítások piacán, miért érdemes éppen Önt választania egy termelőnek?
Növénytermesztő mérnökként és növényvédő szakmérnökként 12 éve foglalkozom növénybiztosítások kötésével, illetve a mezőgazdasági termelők biztosítási igényeivel kapcsolatos szaktanácsadással. A 12 év alatt közel 1000 növénykárrendezést láttam, ismerem a kárszakértők számítási módszereit és a növénybiztosítási feltételrendszereket. Ezek az ismeretek különböztetnek meg másoktól a növénybiztosítási piacon.
Szeretem személyesen felkeresni az ügyfeleimet és tartani velük a kapcsolatot, menedzselni az egész évet, amibe beleértendő a kárbiztosítás megkötése, az ajánlat megújítása vagy kár esetén az ügyfeleim kárrendezési ismereteimmel való segítése.
Az ország egész területéről kereshetnek a mezőgazdasági termelők, a hozzám távolabbi, kisebb területen gazdálkodóknak telefonon és emailben is tudok segítséget nyújtani, akár növénybiztosításról, telephelybiztosításról vagy gépbiztosításról legyen szó.
(x)
