SG.hu
Az EU új szabályokról döntött a sajtószabadság érdekében
Az Európai Parlament új, a sajtószabadság megerősítését célzó európai uniós jogszabályt fogadott el, amely a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.
Az European Media Freedom Act (EMFA) megállapodását 464 igen szavazattal, 92 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett fogadták el a mai szavazáson. "Ez a rendelet válasz Orbánnak, Ficónak, Jansának, Putyinnak és azoknak, akik a médiát saját propagandaeszközükké akarják átalakítani, vagy álhíreket terjesztenek, és destabilizálni akarják demokráciáinkat" - mondta Ramona Strugariu, az Állampolgári Jogi Bizottság előadója. A sajtószabadsággal foglalkozó szervezetek széles körben üdvözölték a törvény elfogadását, és felszólították a nemzeti kormányokat, hogy hatékonyan hajtsák végre az intézkedéseket.
Az uniós képviselőtestület által a plenáris ülésen megszavazott új szabályok értelmében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre, nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel. A parlament biztosítékokat épített be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Azonban még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
Annak megakadályozása érdekében, hogy a közszolgálati médiát politikai célokra használják fel, az új szabályok azt is előírják, hogy a közmédia vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásokkal kell kiválasztani, kellően hosszú hivatali időre. A szerződésük lejárta előtt nem lehet őket elbocsátani, kivéve, ha már nem felelnek meg a szakmai kritériumoknak. A közszolgálati médiát átlátható és objektív eljárásokkal kell finanszírozni, és a finanszírozásnak fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy hogy minden hír- és aktuálpolitikai csatornának egy nemzeti adatbázisban közzé kell tennie a tulajdonosairól szóló információkat akkor is, ha közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak.
Az új szabályok értelmében a médiának be kell számolnia az állami hirdetésekből és pénzügyi támogatásból származó pénzeszközökről. A médiának juttatott közpénzeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell majd elosztani, és minden állami médiareklámra fordított összeget nyilvánosságra kell hozni, beleértve a teljes összeget és az egyes csatornákra jutó összeget is. Ami a tulajdonviszonyokat illeti, minden médiumnak egy nemzeti adatbázisban nyilvánosságra kell hoznia a tulajdonosairól szóló információkat, beleértve az esetleges állami tulajdonviszonyok bejelentését is.
A Fidesz veszélyben érzi a kézivezérlésében lévő sajtót
A jogszabályban szerepel egy olyan mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a nagy online platformok - például a Facebook, az X vagy az Instagram - önkényesen korlátozzák vagy töröljék a független médiatartalmakat. A platformoknak először is meg kell különböztetniük a független médiát a nem független hírforrásoktól. A médiumok értesítést kapnak, ha a platform törölni vagy korlátozni kívánja a tartalmukat, és 24 órájuk lesz a válaszadásra. A platform csak a válaszadás után vagy annak hiányában törölheti vagy korlátozhatja a tartalmat, ha az továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője szerint "a jogszabály egy újabb brüsszeli beavatkozás a tagállamok szuverenitásába. Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. Ez elfogadhatatlan. Brüsszel a szemünk láttára építi fel a média feletti totális kontrollt, egy központosított cenzúrát" - fogalmazott.
Az European Media Freedom Act (EMFA) megállapodását 464 igen szavazattal, 92 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett fogadták el a mai szavazáson. "Ez a rendelet válasz Orbánnak, Ficónak, Jansának, Putyinnak és azoknak, akik a médiát saját propagandaeszközükké akarják átalakítani, vagy álhíreket terjesztenek, és destabilizálni akarják demokráciáinkat" - mondta Ramona Strugariu, az Állampolgári Jogi Bizottság előadója. A sajtószabadsággal foglalkozó szervezetek széles körben üdvözölték a törvény elfogadását, és felszólították a nemzeti kormányokat, hogy hatékonyan hajtsák végre az intézkedéseket.
Az uniós képviselőtestület által a plenáris ülésen megszavazott új szabályok értelmében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre, nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel. A parlament biztosítékokat épített be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Azonban még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
Annak megakadályozása érdekében, hogy a közszolgálati médiát politikai célokra használják fel, az új szabályok azt is előírják, hogy a közmédia vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásokkal kell kiválasztani, kellően hosszú hivatali időre. A szerződésük lejárta előtt nem lehet őket elbocsátani, kivéve, ha már nem felelnek meg a szakmai kritériumoknak. A közszolgálati médiát átlátható és objektív eljárásokkal kell finanszírozni, és a finanszírozásnak fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy hogy minden hír- és aktuálpolitikai csatornának egy nemzeti adatbázisban közzé kell tennie a tulajdonosairól szóló információkat akkor is, ha közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak.
Az új szabályok értelmében a médiának be kell számolnia az állami hirdetésekből és pénzügyi támogatásból származó pénzeszközökről. A médiának juttatott közpénzeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell majd elosztani, és minden állami médiareklámra fordított összeget nyilvánosságra kell hozni, beleértve a teljes összeget és az egyes csatornákra jutó összeget is. Ami a tulajdonviszonyokat illeti, minden médiumnak egy nemzeti adatbázisban nyilvánosságra kell hoznia a tulajdonosairól szóló információkat, beleértve az esetleges állami tulajdonviszonyok bejelentését is.
A Fidesz veszélyben érzi a kézivezérlésében lévő sajtót
A jogszabályban szerepel egy olyan mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a nagy online platformok - például a Facebook, az X vagy az Instagram - önkényesen korlátozzák vagy töröljék a független médiatartalmakat. A platformoknak először is meg kell különböztetniük a független médiát a nem független hírforrásoktól. A médiumok értesítést kapnak, ha a platform törölni vagy korlátozni kívánja a tartalmukat, és 24 órájuk lesz a válaszadásra. A platform csak a válaszadás után vagy annak hiányában törölheti vagy korlátozhatja a tartalmat, ha az továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője szerint "a jogszabály egy újabb brüsszeli beavatkozás a tagállamok szuverenitásába. Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. Ez elfogadhatatlan. Brüsszel a szemünk láttára építi fel a média feletti totális kontrollt, egy központosított cenzúrát" - fogalmazott.