Kiszáradt a magyar startuppiac, és lehet, hogy nem is itt kezdődik a baj

Miért beszélünk egyáltalán magyar startupokról, ha jelenleg a startup geo-diverzitás alapján és a pénzt követve sokkal jobb és vonzóbb ha nemzetközileg vegyes csapatok állnak össze? Tovább ront a helyzeten az is, hogy az itthoni jó startup kezdeményezéseket más országok már korai fázisban el tudják csaklizni, és nemcsak az ötletet, de magukat az alapító talentumokat is.

Ez a vélemény cikk az alábbi két írásra reflektáló gondolatokat tartalmazza. Kiszáradt a magyar startuppiac és lehet, hogy nem is itt kezdődik a baj és Kiszáradt a magyar startuppiac és lehet, hogy nem is itt kezdődik a baj 

Az elmúlt évtized során a startup hackathonok, ideathonok és demo day-ek tömege biztosított lehetőséget a legtehetségesebbeknek, hogy megmutassák képességeiket az új ötletek generálásában. A jelentkezők és résztvevők többségének érdekes módon nem a lehetséges tőkebefektetések vagy elnyerhető nyeremények nagysága, hanem a közösség szabad, vidám és formabontó ereje adta meg azt a löketet ami 1-1 világraszóló ötlet kidolgozásához elegendő bátorságot és energiát adott. Ilyen volt a Groupon, Airbnb vagy a Revolut akinek az alapítója a bécsi Pioneers fesztiválon sörözés közben osztogatta az első bankkártyáit és kezdte toborozni a felhasználó bázisát.

Ez a lendület működött egy ideig, de elkopott és a „networking” folyamatosan veszített az értékéből. Az összejöveteleken semmitmondó, ugyanazt ismételgető előadások, workshopok és oktatások kezdtek egymásra licitálni, amelyekből egyébként is tucatszámra elérhető az ingyenes online verzió is. Mivel a színvonalat senki nem kontrolálta, némelyik annyira lebutult, hogy a nézése a cicás és átverős tiktok videóknál is fájdalmasabb és unalmasabb lett.

A vonzó szabad környezet, a startup hippi korszak és a könnyed geek társkereső bája mára túlbiztosítottan szabályozottá vált, és a vélemény / ötlet nyilvánítással is vigyázni kell ha nem akarod, hogy a “cancel culture” vagy a “startup vállalkozók” troll közönsége neked essen (bocs a mindig építően hozzászóló kivételektől).
Hiányzik a valódi egymást segítő startup kultúra. A startup közösség fragmentált és egyáltalán nem összetartó. Szigetszerű képződmények ugyan alakultak, de ezeket semmi sem tartja egyben. Nincs egy közös vízió és nincs közös irány, amely előremutatna.
Így nehéz egy olyan környezetet teremteni, ahol egy rendezvény – a régi ingyen pizza szeletet kiváltó szabadon fogyasztható sárgarépa mártogatós – ingyen kaja felvillantásával és nyerhető tőkebefektetési összeg kézben lobogtatásával elég vonzerő teremt ahhoz, hogy a fiatalokat tömegesen megmozgassa.

Kezdő vállalkozás, vagy startup alapítás is a béka feneke alatt van itthon. A korábbi vállalkozz itthon program által felvehető 3 000 000 Forintok vagy akár a Hiventures által kiosztott kezdeti 6-15 milliók nem voltak elegendőek még 1 évig sem az alapító tagok létfenntartására és az alap cégköltségek fedezésére sem. Aztán rákövetkező pár évben a korábban igénybe vehető hasonló kezdő források is megszűntek szép lassan. Közeli Nyugaton, ahol a Vienna Business Agency startup letelepedési támogatásai azzal kezdődnek, hogy kötelezettség nélkül pár hét teljes szállás, iroda és ellátás finanszírozást kapnak az ígéretes csapatok, egy olyan vezetett networkkinggel, amely során az alapítókat bemutatják a helyi startup scenának, segítve ezzel a gyorsabb integrálódásukat. Persze nem csak nyugaton van mézeskalácsból a inkubátorok kerítése, mert az erdélyi/román vállalkozók 40-100k euros kezdő támogatással kapnak 1-1 új vállalkozáshoz.

És ha elkezdünk távolabb más közeli országokban is körbenézni, nem feltétlen a pénz dominál, mert például az észt vállalkozások leegyszerűsített létrehozása és adminisztrációja, a kedvezményes adózása tömegével vonzza vállakozást indítókat.
Egyszóval az új generációnak meg kellene mutatni, hogy van itt egy összetartó, önzetlenül segítő közösség, aminek van egy csomó “értékajánlata” és ami elég “vad” és “trendi”, hogy legalább olyan vonzó legyen elmenni a szervezett startup és innovációs rendezvényeikre, mint egy Azariah koncertre.
Ehhez viszont viszont nemcsak az kell, hogy megszüntessük az unos-untalan ugyanazon arcok és mondanivalók szajkózását, meg egymás vállveregetését és díjazását. Hanem reformáljuk a jelenlegi kezdő startup/innovatív kkv ösztönzési, versenyeztetési formátumot is , mert jelen formájában nem járul hozzá sem az ötletek továbbfejlesztéséhez sem a startup körül csoportosuló szakértelmek, mentorok fejlődéséhez és bővüléséhez.

Sok résztvevő eltűnik a képből vagy feledésbe merül a startup megmérettetések, a Hiventures és más állami- vagy privát első körös befektetések után, így újra kezdődik a kudarca ítélt ötletek körforgása. Ha nem kezeljük ezeket a gyengeségeket, akkor a csökkenő startup felhozatal még visszatérő kudarc ötletekkel is terhelődik. Jelenleg startup világban is elfogadhatatlanul alacsony az ötletek túlélési aránya, hát még Magyarországon, ahol ilyen kicsi a kezdő csapatok támogatottsága. Ezen bizony szintén változtani kellene a hatékonyság növekedéséhez.
Másrészről viszont, ha már sikerült a szerencsétlen startup csapatot sok könnyel, vérrel és még több pálinkával eljuttatni a sikeres prototípus-, vagy ne adj isten piaci validációig, akkor NE engedjük el a kezüket, hogy ezzel kitelepüljenek egy “fejlettebb” országba, vagy hogy akvirálja őket onnan valamelyik nagyobb tőkebefektetéshez jutott konkurens. Persze ezt nem szögesdrótos határlezárással kell elérni, hanem a scale-upok számára is hatékony és támogató hazai mentori, vállalkozói és befektetői közösségi aktivitásokkal, mert biztos, hogy bármit akarunk kezdeni a következő generáció ifjú innovációs közösségével, több lépcsős befektetői modell és hatékony inkubátorok nélkül ez nem fog menni.

Ráadásul az is probléma, hogy nincs “mézesmadzagja” a hazai ökoszisztémának, nincs semmilyen igazi nemzetközi aktivitást elősegítő megoldásunk.1-2 kivétellel nincsenek világ színtérre kijutást segítő versenyeink, roadtrip vagy roadshow megoldásaink. A magyar startupokat sajnos nem ismerik világszerte és ha egyedül sikerül is eljutni valami nemzetközi piacra, nincsenek soft landing pontok sem Európában, sem Amerikában.

A Startup Hungary és a STRT csapatának kulcsszerepe van és lesz a hazai startup közösség és jövő formálásában, amelyet mi is mindig a szívünkön viselünk. Bár a Pozi.io jelenleg már 85 országban van jelen és így kevés idő / energia marad az itthoni közösségi munkára, de továbbra is hiszünk benne, hiszen a platformunkat azért hoztuk létre Roland Kovács és Turcsán Tamás Péter kollégáimmal, hogy szabad és ingyenes kapcsolatteremtési és közösségépítési lehetőséget adjon digitális felületen is a helyi lokális vagy több országokon átívelő globális közösségeknek, amelyek továbblépési és exponenciális terjeszkedési lehetőséget biztosítanak a sikeres startupnak, a rentábilisan működő “zebrák”-nak és az új piacokra kívánkozó scale-upoknak.

Müller Tamás, Kovács Roland és Turcsán Tamás Péter,
a Pozi.io alapítói a Tamások a helyi startup közösség “élő dinoszauruszai”, több mint 60 hazai hackathonnal / ideathonnal és 40+ nemzetközi startup eseménnyel több mint 30 országban.