A Nissan Juke kezdeti vadóc formaterve szépen serdülőkorba lépett, az új generációs modell pedig hibrid csúcsmodellként állt helyt tesztünkön.

Nem lehet elmenni a formája mellett. Szeretem azokat az autókat, amelyek mernek valamilyenek lenni, felvállalva a „vagy bejön vagy nem” dilemmát. Az előző generáció meglepő formai bravúrjai szerintem megosztóbbak voltak és mintha leülepedtek volna a formai gegek. Mindazonáltal úgy maradt egyedi és felismerhető, hogy közben határozottabb lett. Igazi egyéniség. A sziluett és a kiállás is hasonlóan sportos, mokány. Meredek az övvonal, kupésan lejt a tető, crossoverhez méltóan magasabb az üléspozíció: ebben szegmensben ez így van rendjén: csini és divatos. Az orr rész nagyon szépen konzisztensen dolgozza el a karosszéria lendületes íveit. Vagány a króm dísz folytatásaként „ívre tett” menetfény és jópofa a kerek fényszóró. Ügyesen őrizték meg a tervezők a korábbi Juke játékosságát, de minden szempontból egy sokkal érettebb összhatása lett az autónak.

A felnőttesebb vonalaknak jól áll a komoly színárnyalat is

A beltér az autó méreteihez igazodik: elöl tágas és kényelmes, hátul szűkösebb, amin nem segít az apróra vágott hátsó oldalablak. A sportos, méretes első ülések kifejezetten kényelmesek, a sportautósan megkomponált formájuk viszont hátul szűkíti a teret. A hátsó sorban épp elférek magam mögött a 178 centimmel, de zavaróan nagy és „betüremkedő” az első ülések kőkemény műanyag fejtámla része, ami ráadásul könnyen karcolódó zongoralakkal rendelkezik. Ezen a ponton érződik, hogy a Juke inkább vagány fiataloknak, második autónak vagy kisgyerekes családoknak lett megálmodva – nekik ott a Quasqai és az X-Trail.

Pont akkora belül, mint ahogy kívül mutatja - galéria

A műszerfal formái a textúrák váltakozása révén frissé, moderné teszi a belsőt, abszolút passzol a külsőhöz. Kissé „játékosan” szétszórt a gombok elhelyezése, ugyanakkor a klímapanel fizikai gombjainak megléte óriási plusz a kezelhetőségben. A kormány jó fogású, vezérlőgombjaival könnyű megbarátkozni. A központi kijelző átlagos, a tolatókamera képe azért lehetne minőségibb, de tudja a 360 fokos kamera nézetet és viszonylag gyorsan kapcsolódik a telefonhoz is. A vezető előtti óracsoport biztos a „retró hatás” kedvéért analóg, viszont közötte minden fontos infó leolvasható a kijelzőről. A hifi meglepően szépen szól, mondjuk furcsa, hogy az első ülésre a sofőr és az utas füléhez kerültek a Bose hangszórók. Féltem, hogy nem hallom meg pl. a mentő szirénáját, ha ott szól a fülem mellett közvetlenül, de a gyakorlatban ez kevésbé zavaró, mint gondoltam. Az ülések kényelmesek, kár, hogy a műbőr se nem perforált, se nem hűthető; így még őszi napsütésben is zavaróan bemelegedett.

Némi vagány hangulat jutott belülre is - galéria

A csomagtér nem rossz méretű (354 liter) és alatta – hibridsége ellenére is – (mankó) pótkerék található. Na tessék, meg lehet ezt csinálni, csak akarni kell...

Második számú családi autónak is megfelelhet - galéria

Menet közben az első, ami feltűnik, hogy kategóriájához képest nagyon csendes a modell. Még a futóműzajt is sikerült szépen letompítani. Ez meglepett, ügyes munka! Azért is fontos ez a tulajdonság, mert virgonc kinézete ellenére azért ez az autó inkább a nyugodt közlekedést preferálja, a 10,8-as 0-100 km/h-s gyorsulási adat is ezt tükrözi. Futóműve (elöl MacPherson, hátul torziós tengelyes) még partner lenne a sportos kanyarodásban, a hajtáslánc viszont nem az a száguldozás terén. Félreértés ne essék: meg tud lódulni és kellően nyomatékos is, de gyorsításnál kellemetlen tónusban bőg fel az 1.6-os négyhengeres és valahogy úgy érezzük, nem kívánja a csapatást. Az előző generáció lelkessége immár a múlté.

Bezzeg régen! - Jó kedvű, dinamikus, pláne erős hajtáslánc már nincs a Juke-hoz

A villanymotor és a benzines erőforrás összhangja sem a nagyon összeszokott zenekar hatását kelti: néha indokalatlanul ránt egyet az erőforrások közötti váltáskor. A jó hír viszont, hogy cserébe szépen megtakarítja az üzemanyagot, városban nem volt ritka a 4-essel kezdődő fogyasztási adat sem, az teszt során pedig 6,2 liter fogyasztott vegyes használatban. A Renault modellekből ismert hibrid hajtás 55 km/h tempóig képes elektromosan röpíteni a Juke-ot, de azért jellemzően be-be indul a benzines erőforrás. A benzinmotorhoz kapcsolódó intelligens multimodális automata sebességváltó négy, a villanymotorhoz pedig két fokozatot képes kapcsolni. Váltója úgynevezett „kapcsolókörmös”, nem szinkronizált sebességváltó, amiben szinkrongyűrűk hiányában villanymotor felel a zökkenőmentes váltásokért. Reméljük megbízható lesz és nem kell gyakran „körmöshöz” járni vele majd a tulajnak…

A Nissan Juke az N-Design csomagban minden elérhető vezetéstámogató rendszert és prémium szintű hangrendszert is tartalmaz. Most akciós listaáron 11.580.000 Ft. Ez az ár ekkora autóért soknak mondható, de ha körülnézünk a konkurencia hasonló kis hibrid crossoverei között hasonló számokat látunk. Figyelemre méltó a Toyota C-HR classic, amelynek alapból hibrid (azonos teljesítményű) csúcsváltozata 12.550.000 Ft. Az új, friss C-HR viszont – bár szintén hibrid – kb. ebből az ársávból indul és 18-20 millió a csúcs. Ugyanezen hibrid hajtással a Renault Capture E-Tech Full hybrid 145: 11.699.000 Ft. Nissan Juke-ból viszont ugyanez a felszereltség az 1.0-ás (nem hibrid) háromhengeres erőforrással 9.750.000 Ft. Az ugyan torkosabb, de menettulajdonságok tekintetében a papírforma ellenére nem marad el érezhetően a hibridtől.

A hibrid tényleg hatékonyabb, de ennek megkérik az árát

Néhány szóban

A Juke hibrid változata továbbra is vagány kis crossover, de a hibridsége ebben az esetben nem tesz hozzá annyit, hogy az árkülönbözet értelmezhető legyen. A szegmensből formai megoldásaival és csendes utasterével emelkedik ki, elöl nagyon kényelmes hátul kissé „másodrendű” benne utazni. Igényes az anyaghasználata és jó a futóműve, komfortos vele utazni.

Előnyök: Formaterv; Külső méretekhez mérten jó első helykínálat és csomagtér; jó minőségű a beltér

Hátrányok: Kissé kelletlen, de takarékos erőforrás, relatíve drága ár

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek