Jelentős sikereket mutat fel a Garantiqa, az EXIM, az MFB és a Széchenyi Alapok a hazai cégek növekedésének az elősegítésében, nélkülük számottevő forráshiánnyal nézett volna szembe sok ezer vállalkozás. „Finanszírozási lehetőségek extrém magas kamatkörnyezetben” címmel zajlott a Budapest Economic Forum délelőtti panelbeszélgetése Kuruc Péter, az EY szakértőjének moderálásával, majd az EXIM előadója mutatta be hitelprogramjaik látványos gazdaságfejlesztési hatását.

Stiller Ákos / Portfolio

Mi az intézményük értékajánlata a magas kamatkörnyezet kompenzálására?

Támogatott hitelezés nélkül földbe állt volna a hitelezés és a gazdaság, garancia nélkül pedig nem jött volna ki a földből – fogalmazott Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A magas kamat csak indikátora a gazdaság nagyobb problémájának. Ugyanakkor a kamatkörnyezettől is függetlenül a garancia és a kezesség az, ami támogatja a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását.

Rengeteget tettek az MFB és tagvállalatai, hogy kompenzálják a magas kamatkörnyezetet a hitelezés területén, hitelprogramok sora segített a vállalkozásoknak az alacsonyabb kamatozású hitelfelvételben. Az inflációs környezet csökkenésével lesz tér arra, hogy piaci alapon is csökkenjenek a kamatok, de ezt gazdasági stimulussal is ki kell egészíteni – vélte Demkó-Szekeres Zsolt, az MFB üzleti vezérigazgató-helyettese. Dolgoznak ezért azon, hogy különböző forrásokból fix kamatozású és olcsó forrást bocsássanak a gazdaság szereplőinek a rendelkezésére, külön zöldprogramon is dolgoznak.

Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója szerint a kockázati tőke ugrásszerű növekedést biztosít azon vállalkozások számára, amelyeknek meglévő termékeik, szolgáltatásaik felskálázásához és sikeréhez tőkeinjekcióra van szükségük. Miután ez sikerült, az alapok tisztes haszonnal szállnak ki e vállalkozásokból.

Milyen számszerű eredmények mutatják intézményük szerepét?

Az utolsó, válsággal nem érintett 2019-es évhez képest kezesi állományát 800-ról 2600 milliárd forintra emelte a Garantiqa, a garantált hitelállomány 1110 milliárd forintról 3300 milliárdforintra emelkedett. A kkv-hitelek 20%-ánál voltak ott a járvány előtt, most már 45%-ánál, vagyis majdnem minden második kkv-hitelt garantálnak – mondta Szabó István Attila. Az AVHGA-val együtt állami viszontkezesség állomány a GDP-hez képest Magyarországon 4,4%, amivel dobogós helyen van 31 ország közül, felülszárnyalva azok 1,4%-os átlagát.

Az MFB Csoport gazdaságra kifejtett multiplikátor hatása jelentős – mondta Demkó-Szekeres Zsolt, szintén számokkal alátámasztva szavait: 2019-ben a GDP 1,5%-kal volt magasabb, mintha a csoport nem lett volna jelen a piacon, az idei évben ez a hatás 1,6%-ra várható. 2010 és 2019 között 68 ezer fővel volt magasabb a foglalkoztatottság a multiplikátor hatásuknak köszönhetően.

Jól ismert, köztük akár tőzsdei cégekbe is fektetnek a Széchenyi Alapok – mondta Deme Géza. Azok a tulajdonosok, akik piacképes termékkel és vízióval rendelkeznek, még nehéz gazdasági környezetben is sikeressé tehetik vállalkozásukat, több mint 80 portfóliótársaság napi életében vesznek részt jelenleg.                                   

Mi lesz az intézmény szerepe egy visszatérő normalizált kamatkörnyezetben?

Deme Géza szerint nehéz megmondani, mi a normalizált gazdasági környezet, elképzelhető a válsághelyzetet állandósulása is. Ha fellendül a gazdaság, többen akarnak majd vállalkozni, a Széchenyi Alapok számára is nagyobb lesz a merítési lehetőség.

Demkó-Szekeres Zsolt optimista, de „marad a cipőnkben még kavics”, a finanszírozási piac kudarcainak kezelésére marad feladat az állami finanszírozó intézményeknek is. Nem fogadna nagy összegben arra, hogy belátható időn belül visszatérnek a 2% körüli piaci kamatok. Az elmúlt évtizedekre visszatekintve voltak olyan időszakok is, amikor nagyon alacsony kamatok nélkül is jól tudott működni a magyar gazdaság. Ugyanakkor készülnek az MFB-nél célzottabb disztribúció mellett a versenyképességet segítő, zöld átállást, technológiai korszerűsítést segítő programok bevezetésre.

Azzal, hogy véget ér a kihívásokkal teli időszak, a Garantiqa életében nem sok minden fog változni. A kkv-k a gazdaság gerincét fogják képezni, a garancia versenysemlegesen és torzítás, kivételezés nélkül fogja őket később is segíteni. A hitelpenetráció, vagyis az EU vállalati hitel / GDP aránya 33%, a V4-eké és benne Magyarországé 17,5%. Szuboptimálisan működünk, kevés a hitel a rendszerben – hívta fel a figyelmet az MNB által közzétett adatokra Szabó István Attila.                                                                                                                               

EXIM - A támogatott hitelezés milyen mértékben fejleszti a gazdaságot?

Benk Szilárd, az EXIM Magyarország vezető közgazdásza előadásában többek között arról beszélt, hogy megmérték, a társaság tevékenysége a gazdaságra és a vállalatokra milyen hatást gyakorol. A konkrétumok között említette, hogy

• az EXIM a korábbi klasszikus exporthitel-ügynökség szerepből továbbfejlődve 2010-től új termékeket vezetett be, 2020-tól pedig felérértékelődött az anticiklikus jelleg is, az idén meghirdetett Baross Gábor Hitelprogram p000 milliárd forintos keretösszegével jelentős szerepet tölt be a vállalati hitelezés megtámogatásában,
• több ezer vállalatot és hitelszerződést vizsgáltak meg, egy hitelezett vállalatot három nagyon hasonló, de nem hitelezett vállalattal vetettek össze, a szelekciós torzítást kezelve,
• az elmúlt 28 év támogatott hitelállományának kétharmadát az exporttámogató hitelek teszik ki, ezeken kívül a beruházási és a forgóeszköz-hitelek hatását vizsgálták meg külön-külön,
• az eredmények azt mutatják, hogy a támogatott hitelek a folyósítást követő 6 évben a legnagyobb mértékben az exportot és a vállalat méretét növelték, jelentősen nőtt az árbevételük a kedvezményezett cégekneek, az árbevétel a kontrollcsoporthoz képest akár 20%-kal, a létszám akár 15%-kal, a termelékenység mérsékeltebben, 3%-kal nőtt,
• kiderült, hogy érdemes ugyanazt a vállalatot többször is támogatni: az exporttámogatási, a beruházási és a forgóeszközhitelekre egyaránt jellemző, hogy a második hitel sokkal jobban hasznosul, mint az első, addigra megtanulja hatékonyan hasznosítani a bevont forrást egy cég,
• a támogatott hitelek hatása kevésbé függ a gazdasági ciklus helyzetétől, így nem követ el hibát a gazdaságpolitika, ha nemcsak válság, hanem fellendülés idején is biztosít támogatott hiteltermékeket,
• az is kiderült az eredményekből, hogy a nagyobb (50 fő feletti) vállalatok jellemzően jobban hasznosítják a felvett hitelt, mint a kisebbek,
• az ágazati elemzés mutat ugyan különbségeket, de jellemzően minden ágazatban jól hasznosulnak a hitelek,
• 1 milliárd forintnyi kihelyezett hitel hatéves időintervallumban hitelterméktől függően 6-11 milliárd forint exportvolumen-növekedést, 3-8 milliárd forintnyi árbevétel-növekedést és (beruházási hitel esetében) 2 milliárd forintnyi tárgyieszköz-növekedést idéz elő, illetve 9-25 főnyi új munkahely keletkezett, vagy ennyi elvesztését sikerült megelőzni,  
• az EXIM tevékenységének a nemzetgazdasági hatása minden évben meghaladta az állami ráfordításokat, évente eltérő, de jellemzően 2-10-szeres mértékben.  

Forrás: Portfolio, 2023. október 17., Földbe állt volna a hitelezés Magyarországon, de sikerült állami programokkal megmenteni: https://www.portfolio.hu/bank/20231017/foldbe-allt-volna-a-hitelezes-magyarorszagon-de-sikerult-allami-programokkal-megmenteni-646107