Napi szinten ömlenek a hírek a klímaváltozás elleni harcról, a fenntarthatósági törekvésekről, a zöldtechnológiai újításokról – lényegében az élet minden színteréről. Így a pénzügyi szektor is igyekszik megmutatni, hogy milyen lépéseket tesz a tudatos jövőépítés jegyében. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy ebben a folyamatban hol tartunk most, de szó lesz arról is, hogy a kkv-szektorban miért érdemes a zöldutat járni. Többek között könnyen elérhető hitelek is rendelkezésre állnak azon vállalkozások számára, amelyek komolyan veszik a környezettudatos gondolkodás alaptételeit.
Már évek óta fókuszban van a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás elleni harc. Az egyik legfontosabb kiindulópont a 2015-ös Párizsi Egyezmény, amely többek között azt tűzte ki célul, hogy a világ országai 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Az EU vállalta azt is, hogy 55 százalékkal csökkenti az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét 2030-ra. Ehhez azonban rengeteg forrás kell; mértékadó becslések szerint csak az utóbbi cél elérése évente minimum 180 milliárd euró értékű beruházást feltételez. A fejlesztések finanszírozásában pedig a bankok kapják a főszerepet. Ezzel párhuzamosan számos globális szervezet (köztük a Nemzetközi Valutalap – IMF, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – OECD) különböző klímavédelmi programot indított, az Európai Központi Bank pedig kulcsfontosságú tényezőként azonosította az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Éppen ezért uniós szinten a 2022–2024-re vonatkozó felügyeleti prioritások közé került az éghajlattal kapcsolatos törekvések és a környezeti kockázatok megfelelő kezelése.
EGY JÓ GYAKORLAT, AMELY MINTÁT MUTATHAT
Ezek azonban csak a „nagy kép” részletei, sokkal fontosabb, hogy mi történik a gyakorlatban, azaz hogyan lehet kialakítani egy jól működő, a zöldcélokhoz paszszoló finanszírozási rendszert, amelyben részt vesz az adott ország jegybankja, a kereskedelmi bankok, a vállalatok, ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor, valamint a lakosság. A nemzetközi példák alapján nagyok az eltérések. A szakemberek viszont előszeretettel említik etalonként a szingapúri jegybankot (MAS), amely 2021-től elindította a világon egyedülállónak számító támogatási rendszerét, a Green and Sustainability-Linked Loan Grant Scheme (GSLS) nevű kezdeményezést. Ennek az a lényege, hogy mérettől függetlenül segíti a zöld- és fenntartható finanszírozás megszerzésében a vállalatokat (így akár a kis- és középvállalkozásokat is), valamint a bankokat is arra ösztönzi, hogy zöld- és fenntartható hitelekkel kapcsolatos keretrendszereket alakítsanak ki az ilyen célú finanszírozás minél szélesebb körű eléréséhez.
AZ ESG-KRITÉRIUMOK FONTOSSÁGÁRÓL
A zöldpénzügyek esetében fontos beszélni az úgynevezett ESG-kritériumokról is. Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, és egymás mellé illesztve egy keretrendszert jelöl. Az ESG-tényezőket a bankoknak kötelező figyelembe venniük a finanszírozási modellekben, így az üzleti szférában tevékenykedő vállalatoknak érdemes minél előbb törődni ezekkel a szempontokkal. Az új szabályozások szintén ezt tartják alapnak, és a befektetők is egyre jobban figyelembe veszik, hogy egy-egy cég ténylegesen törekszik-e az ESG-szempontok figyelembevételére, fejlesztésére, ezáltal a fenntarthatóságra. Ez amúgy zsebre menő játék, ugyanis nemzetközi szinten is egyre nagyobb teret nyernek az úgynevezett zöldhitelek, amelyeknél az ESG- és fenntarthatósági szempontokhoz passzoló beruházásokra a piaci konstrukciókhoz képest olcsóbb finanszírozást lehet igénybe venni. Bár sok kkv számára a mostani, a 2010-es évek második felében látott tempós növekedés jellemezte gazdasági környezetben a stabilitás, a jövedelmezőség megőrzése szerepel a prioritási sorrend elején, de érdemes az említett ESG-hez, ezen keresztül a fenntarthatósághoz köthető tényezőket is figyelembe venni, ha pénzügyi és üzleti terveket készítünk. Rengeteg példát lehetne sorolni – gondoljunk csak az energetikai korszerűsítésekre, amelyek ugyan jelentős beruházást igényelnek, ugyanakkor hosszabb távon könnyen megtérülhetnek.
EGYRE TÖBB LEHETŐSÉG A ZÖLDCÉLOK ELÉRÉSÉRE
Az infláció elleni harc miatt a magyarországi kamatkörnyezet egyelőre magasnak mondható, ami nyomot hagy a vállalatok, ezen belül a kkv-k hitelfelvételi kedvén is: 2023 első negyedévében a kkv-k esetében a hitelszerződési volumen 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az inflációs nyomás enyhülése azonban az alacsonyabb kamatok irányába mutat, ami magával hozhatja a vállalati hitelezés élénkülését is. Ezen túlmenően a támogatott konstrukciók nyújtanak olyan lehetőségeket, amelyek segíthetnek a kitűzött célok elérésében. Többek között a Széchenyi Kártya Program keretében 5 százalékos kamattal lehet többféle hitelt (folyószámlahitelt, forgóeszközhitelt) igényelni, de a feltételek teljesülése esetén lehetőség van akár tízéves futamidejű, 1–500 milliós beruházási hitel felvételére is, amelynek segítségével a vállalkozások – egyebek mellett – energiahatékonysági fejlesztéseket is finanszírozhatnak. Vagyis összességében nem az a kérdés, hogy szükség van-e a zöldgondolkodásra és az abból eredeztethető megvalósítási tervekre, hanem az, hogy egy cég életében mikor jön el ez a pillanat. Ha pedig igaznak fogadjuk el ezt a megállapítást, az a jóslat is igazolást nyerhet, hogy pénzügyi oldalon várhatóan egyre nagyobb teret kapnak a fenntarthatósági célokra figyelmet fordító finanszírozási megoldások.
A cikk további hasznos és érdekes tartalmakkal itt olvasható.
