Jelenleg elsősorban a likviditás biztosítása, illetve a forgóeszköz-finanszírozás céljából igényelnek hitelt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv). A támogatott hitellehetőségek beszűkülésével idén újra előtérbe kerültek a hagyományos banki finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője.

Az év közepén járunk. Mit tapasztalnak: hogyan alakul a kkv-hitelezés az idén?

A hazai kkv-szektor finanszírozásához idén is jelentős segítséget nyújtanak az államilag támogatott hitelprogramok. Az emelkedő kamatkörnyezetben egyre inkább megnövekedett az igény a piaci kamatokhoz képest kedvezőbb hitellehetőségek iránt, a Széchenyi MAX+ és a Baross Gábor program pedig a hitelcélok széles körében igénybe vehető forrást kínál. Mindkét konstrukció esetében most leginkább forgóeszköz-finanszírozásra van igény a vállalkozások részéről. A forgóeszköz-finanszírozás iránt megnövekedett keresletet jól mutatja, hogy a Baross Gábor hitelprogram keretében új likviditási igényt már márciusban sem lehetett benyújtani, és a többszöri keretemelés ellenére sem biztosítható, hogy akár csak a program felfüggesztése előtt benyújtott hitelkérelmeket maradéktalanul ki lehet elégíteni. A Széchenyi Kártya Program lehetőségei ugyanakkor továbbra is elérhetők, ám ezek csak kisebb összegeket biztosíthatnak.

Mit várnak: idén és jövőre hogyan alakulhat a saját termékes hitelezés?

Idén a támogatott hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a hagyományos, saját forrású finanszírozási megoldások, az élesedő versenyben pedig az ügyfélkiszolgálás minősége is felértékelődik. Ebben a versenyben az Erste kifejezetten jól áll, hiszen a kkv-üzletág az elmúlt öt évben zsinórban a legjobb eredményt érte el versenytársai között az ügyfél-elégedettségi felmérésekben. A kkv-szegmensen belül folyamatosan nő azon ügyfelek aránya, akik a szimpla termék-/ szolgáltatás-értékesítésen túlmutató, érdemi pénzügyi tanácsadásra számítanak a banki partnerüktől. Míg 2018-ban még csak az ügyfelek 22 százaléka kapott ilyen szolgáltatást, mára a piaci átlag 36 százalékra nőtt.

Mit mutatnak a trendek: mekkora az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt?

Azt látjuk, hogy az arra jogosult ügyfelek részéről jelentős igény mutatkozik a Széchenyi Kártya Programban elérhető termékek iránt. A vállalkozások most jellemzően a folyószámlahitelt és a forgóeszköz-finanszírozást keresik. Korábbi tapasztalatok alapján a programzárás vagy az adott időszakra meghirdetett feltételrendszer lejártakor – az aktuális piaci helyzettől függően – keletkezik dömpingigény; ez alapján fél évkor, illetve év végén várható a Széchenyi Kártya Program iránti érdeklődés megugrása. Ugyanakkor az még nyitott kérdés, hogy ez mennyire egészül ki egy olyan, tapasztalat által indukált viselkedési mintával, amely szerint a program indításakor kell pályázni, mert lehet, hogy másnap már nem lesz elérhető a hitellehetőség.

Hány kkv vett igénybe Garantiqa-konstrukcióval kombinált hiteleket? Elsősorban kiknek lehet érdekes ez a megoldás?

Azok a vállalkozások, amelyek a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak valamelyikét veszik igénybe, készen kapják a Garantiqa-konstrukciókat. Ennek is köszönhetően az ügyfelek az új kihelyezések jelentős részénél élnek ezzel a lehetőséggel. A saját forrású hitelek esetén szintén jellemző ezek alkalmazása, főként a mikro- vagy kisvállalkozásoknál. Az intézményi garancia azonban nem váltja ki a visszafizetési képesség meglétét vagy teljeskörűen a fedezetek rendelkezésre állását, ugyanakkor a pótlólagos fedezet biztosításával és a kockázat megosztása révén jóval nagyobb mozgásteret ad a banki finanszírozás feltételei, a fedezeti struktúra vagy az árazás tekintetében. A kezességvállalás lehetővé teszi a kellő fedezettel nem rendelkező vállalkozások finanszírozhatóságát, tágítva a hitelezhető vállalkozások körét.

Hogy állnak a vállalati hitelállományok nem teljesítés és átstrukturálási szükséglet szempontjából? Nőtt a garancialehívás?

Masszív problémát egyelőre nem látunk. Sőt az Ersténél a vállalati hitelállomány esetében az NPL-ráta idén március végére 1,64 százalékra csökkent az egy évvel korábbi, 3,46-os értékről. Ugyanakkor sok bizonytalanság van – a vállalkozások helyzetét több párhuzamos hatás nehezíti. Egyrészt a finanszírozási költség oldalról: a korábbinál kevesebben férnek hozzá a fix kamatozású, támogatott forrásokhoz. Másrészt érezteti hatását az inputanyag-drágulás is, de itt is inkább az a kérdés, hogy a szerződések, alkupozíciók alapján a cégek mennyire tudják áthárítani a költségek emelkedését. (Az inflációs jelentések alapján ez – úgy tűnik – sok esetben sikerült.) Valamint a végfelhasználói kereslet csökkenése is kihívást jelent sok vállalkozás számára. (Itt kérdés, hogy milyen értékláncba kapcsolódik az adott vállalat.) A források drágulása sem egységesen érinti a szektort. Az elmúlt időszakban a vállalati finanszírozás jelentős részét – részben támogatott – fix kamatozású konstrukciók tették ki. A vállalatok érintettsége ezért nagyrészt attól függ, hogy mikor járnak le a fix forrásaik.

A cikk további hasznos és érdekes tartalmakkal itt olvasható.