A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?
A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.
A WSF első napján, december 6-án „Alapkutatás a fenntartható fejlődésért: A globális kutatási nagyberendezések hasznosításának szemszögéből” címmel került sor a kísérő eseményre, amelynek szervező intézményei, az ANSO és az MTA egy-egy előadóval képviseltették magukat: az ANSO igazgatója, Jinghua Cao és a magyar Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke, Fülöp Zsolt, az MTA doktora rövid beszédben köszöntötték a jelenlévőket. A rendezvény további előadói voltak: Di Li, a Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumok intézményének tudományos főmunkatársa, Catherine Cesarsky, a Square Kilometer Array Observatory (SKAO) tanácsának elnöke, Jiansheng Hu, a Kínai Tudományos Akadémia Plazmafizikai Intézetének igazgatóhelyettese, Andrew Harrison, az Extrém Fényimpulzus Forrás – Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (Extreme Light Infrastructure – European Research Infrastructure Consortium, ELI-ERIC) tudományos igazgatója, valamint Yuao Chen, a Kínai Műszaki és Tudományegyetem Fizikatudományi Iskolájának dékánja.
Az eseményen elhangzott előadások fő üzenetei a következőkben foglalhatók össze: A tudomány és a technológia nagy horderejű, forradalmi újításai gyakorta idéznek elő jelentős változásokat és minőségbeli előrelépést az emberek életében, ami minden esetben valamilyen, az alapkutatások terén elért áttörésnek köszönhető. Az alapkutatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, márpedig az alapkutatáshoz napjainkban nélkülözhetetlen a magas színvonalú kutatási infrastrukturális háttér. A világszintű kutatási nagyberendezések a rendkívüli kihívást jelentő problémákra gyorsabb, messzebbre mutató megoldásokat kínálnak. Sokak meggyőződése, hogy a küszöbön álló forradalmi tudományos felfedezések nagyban fognak támaszkodni e berendezésekre. Az ilyen kutatási infrastruktúra segíthet az univerzum, a mikrovilág, illetve saját magunk mélyebb megértésében. Mi több, a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődési stratégiák kidolgozásában is segítségünkre lehetnek.
A kutatási nagyberendezések, amelyek lehetővé teszik az ismeretlen jelenségek folyamatos megfigyelését, számos olyan égető problémánkra segíthetnek megoldást találni, amelyek leküzdése szükséges az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához. A célok univerzálisak, tehát univerzálisnak kell lenniük azon eszközöknek is, amelyeket e célok megvalósításához használunk. Nélkülözhetetlen a nagy kutatási infrastrukturális létesítmények működtetése és bővítése, hiszen jövőnkről csak big data-alapú tudományos kutatások folytatása révén gondoskodhatunk.
Az esemény előadói szerte az öt kontinensen, de főként Kínában, Európában, illetve Dél-Afrikában található kutatási nagyberendezéseket mutattak be. Azon túl, hogy ezek az infrastruktúrák aktuálisan milyen tudományos felfedezések elérését szolgálják, az előadók külön figyelmet szenteltek a helyi társadalomra gyakorolt hatásaiknak is. Kiderült, hogy míg e létesítmények elsődleges funkciója az alapkutatások biztosítása, sokszor az egészségügyi, energiaellátási és kommunikációs kihívások leküzdéséhez is nagyban hozzájárulnak.
Részletesebb beszámoló hangzott el a SKAO-ról, amely tagállamai révén mind az öt földrészen jelen lévő kormányközi szervezet. Küldetése, hogy olyan csúcstechnológiájú rádióteleszkópokat építsen és működtessen, amelyek segítenek újraértelmezni az univerzumról eddig szerzett ismereteinket, ugyanakkor a globális együttműködés és innováció révén közvetlen hasznot is jelentenek a társadalom számára. A nagy-britanniai székhelyű szervezet két teleszkópegyüttest fog megépíteni Ausztráliában és Dél-Afrikában. Ezek a világ eddigi legfejlettebb rádióteleszkóp-hálózatát alkotják majd. Az innovatív technológiák kidolgozásával és a társadalmi nehézségek megoldására való törekvésével a SKAO részt vállal az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében, és tagsága részére – de azon túl is – jelentős vívmányok letéteményese lehet. A SKAO elismeri azoknak az őshonos népeknek a jogait és kultúráját, amelyek a SKAO létesítményeinek otthont adó területeken eredetileg éltek. A dél-afrikai SKA-projekt egyértelmű példája annak, hogy egy ilyen beruházás milyen hozzáadott értéket képvisel. Egyrészt a projektnek köszönhetően az afrikai kutatók a jövőben használhatják majd a létesítményt, másrészt már az építési szakaszban fellendül az innovációs tevékenység.
Az esemény előadásokat követő interaktív részében a résztvevők főleg azt vitatták meg, milyen szerepet tölthet be Afrika a nagy kutatási infrastruktúrák fejlesztésében. Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy a csúcsszínvonalú alapkutatás számára csúcstechnológiát képviselő műszaki hátteret kell biztosítani, valamint hogy folytatni és erősíteni kell az erre irányuló nemzetközi együttműködést.
