A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői
Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.
„A World Science Forum a nemzetközi együttműködés tudományos haladásban játszott megkerülhetetlen szerepének ünnepe. De mindenekfölött azt ünnepeltük a konferenciával, hogy elkötelezettek vagyunk a társadalmi igazságosságot szolgáló tudomány iránt, ami az elmúlt napokban folyó élénk vitákból és beszélgetésekből is nyilvánvaló” – mondta Blade Nzimande dél-afrikai felsőoktatási, tudományos és innovációs miniszter a WSF-et lezáró díszvacsorán.
A konferencia egyik utolsó aktusaként a résztvevők elfogadták a fórum zárónyilatkozatát, amely ez alkalommal a „Tudomány a társadalmi igazságosságért” címet viseli. A hagyomány szerint ebben a dokumentumban foglalják össze az az évi WSF fő üzeneteit, továbbá a nyilatkozatban a jelen lévő felek vállalják, hogy törekedni fognak a konferencia konklúzióinak gyakorlati megvalósítására. „Miközben az emberiség olyan jelentős globális kihívásokkal néz szembe, mint a világjárványok, a klímaváltozás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a biodiverzitás csökkenése, a konfliktusok, a migráció és a még fel nem számolt szegénység, a tudományra minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a tekintetben, hogy kulcsszerepet játsszon egy olyan világ megvalósításában, amelyben több az egyenlőség, a tisztességes és az igazságos bánásmód, valamint hogy olyan bátor célokat tűzzön ki maga elé, amelyekkel az eljövendő nemzedékek jövője jobbá tehető. E tettekre való felhívás miatt választottuk a 2022-es WSF témájául a »tudomány a társadalmi igazságosságért« célkitűzést, hiszen mindenki, aki a tudomány tevékenysége által érintett vagy annak részese, felelősséget visel e cél iránt” – áll a zárónyilatkozatban.
Az 1999-es első kormányközi tudományos világkonferencia, a World Science Forum rendezvénysorozatot útjára indító „World Conference on Science” óta a WSF a mai napig a világon az egyetlen olyan platform, amely valódi lehetőséget teremt a tudományos közösség, a politika, az ipar, a társadalmi szervezetek és a tudományos sajtó magas rangú képviselőinek az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások megvitatására. Ennek jegyében mondták el az idei WSF záróünnepségén felszólaló afrikai, illetve nemzetközi szinten prominens tudósok, illetve tudománypolitikusok, hogy mit jelentett nekik a World Science Forum.
„Az idén Dél-Afrikában megrendezett World Science Forum nagyszerű lehetőséget teremtett a tudományos közösség számára a partnerek sokaságával való kapcsolatteremtésre. A konferencia olyan platformként szolgált, amely ráirányította a résztvevők figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyeket kihasználva igazságos, egyenlő és transzformatív tudományos vállalkozások születhetnek – mondta Fulufhelo Nelwamondo, a dél-afrikai Országos Kutatási Alap igazgatója. – A világ minden tájáról érkezett finanszírozó szervezetekkel tartott megbeszéléseken sikerült számos tudományos témába bevonnunk a közvéleményt, ami kritikus fontosságú a tudományos haladás szempontjából.”
Ugyanezt az üzenetet a zárónyilatkozat is tartalmazza: „Világunknak szüksége van a tudomány és a civil társadalom közötti kifejezett és megújult együttműködésre, hiszen ez jelöli ki azt a tudományos útitervet, amely az igazságosabb átállást megalapozhatja. A tudománynak kell irányítania ezt a transzformatív kárenyhítési és adaptációs stratégiát, különös tekintettel a fejlődő országok és a hátrányos helyzetű, legkiszolgáltatottabb közösségek igényeire. Ehhez szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködés kell a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudományok között. A tudományos közösségnek biztosítania kell, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges befektetésekről – így különösen a klímaváltozás károkozását ellensúlyozó pénzforrásokról – szóló tárgyalások során kiemelt helyen szerepeljen a kutatás, a modellezés és az innováció, hogy ezáltal a tudomány hangját ne nyomja el a politikai és gazdasági érdekek sokasága.”
Az idei World Science Forum részben azért volt különleges, mert első alkalommal volt afrikai ország a rendezvény házigazdája. Erről a záróünnepség szinte valamennyi előadója említést tett.
„E konferencián számos kiemelkedő tudományos eredményt mutattak be, és egyértelműen kiderült, hogy [a WSF] nagyszerű fórum a társadalmi igazságosság, a klímaváltozás és az emberi méltóság tudományos vetületeinek megvitatására. De az is kiderült számomra, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az afrikai őslakos tudásrendszerekben” – mondta Peggy Efua Oti-Boateng, az Afrikai Tudományos Akadémia ügyvezető igazgatója. Beszédében feltette a kérdést: „Hogyan válhattak sikeressé az afrikai kutatók? Az átlátható, közösen tervezett és közösen megvalósított kooperáció révén, amely tiszteletben tartja a sokszínűségünket. Igazán köszönöm az Európai Bizottságnak, hogy amikor több mint 45 afrikai kutatót támogatott személyenként félmillió dollárral, megmutatta, mi is az igazi partnerség.”
Más felszólalók a globális kontextusra reflektáltak, vagyis azokra a legfontosabb problémákra, amelyeket szerte a világon kezelni kell.
„Véleményem szerint mindenhol a világon ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, és függetlenül attól, hogy mennyit kutattunk, mennyire próbáltunk együttműködni a politikusokkal és a közvéleménnyel, még mindig nem értünk el teljes sikert. Nagyon örültem, hogy e problémák legtöbbje szóba került a WSF során – érvelt Clarissa Rios Rojas tudománydiplomata, a Cambridge-i Egyetem Egzisztenciális Kockázatokat Kutató Központjának munkatársa. – Az első probléma politikai jellegű: mindig csak a következő választások a fontosak, hogy a politikusokat újraválasszák, így sohasem tervezünk öt évnél hosszabb távra.”
A kutató hozzátette: „A második probléma a korrupció. A hazámban, Peruban szerintem ez a legsúlyosabb betegség. A korrupció ellehetetleníti, hogy bármiféle haladást érjünk el azokban a kérdésekben, amelyekről a WSF során szó volt. Újabb problémát jelent az etikai szempontok szigorú érvényesítésének elmaradása, illetve a sokféleség és az egyenlő és méltányos bánásmód hiánya. Különösen örülök, hogy e problémákat számos alkalommal felvetették a konferencia során. És talán a legnagyobb probléma, hogy nem vagyunk képesek átlátni az összetett kérdéseket. Ez a kockázatokra is igaz: nem tudjuk szisztematikusan, különböző nézőpontokból elemezni a kockázatokat.”
Természetesen a fertőző betegségek, így különösen a Covid-járvány sem maradhatott ki a témák közül.
„Számomra talán a legfontosabb kérdés, hogy mit tehet a tudomány az emberi méltóságért. Vagyis milyen szerepet játszhat a tudomány a szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség és a kitaszítottság elleni küzdelemben. Ez a gyakorlatban is megfigyelhető, ha a fertőző betegségek elleni harcot vizsgáljuk. Az utóbbi majdnem húsz év során sokat fektettünk e küzdelem érdekében a kutatási-fejlesztési infrastruktúrába és az emberekbe is. Amikor beütött a Covid-19, e forrásokat kellett 25 afrikai országban mobilizálni – mondta Michael Musakiriza Makanga, az Európai és Fejlődő Országok Közötti Klinikai Kutatási Partnerség (EDCTP) ügyvezető igazgatója. Ez a szervezet az Európai Unió támogatásával az európai és a szubszaharai országok közötti együttműködést szolgálja. – Én itt az EDCTP-t képviselem, amely az európai–afrikai együttműködések egyik zászlóshajója. Az EDCTP felgyorsítja a kutatást és a kapacitásfejlesztést azon egészségügyi problémák elleni harcban, amelyek Afrika Szaharától délre fekvő területeit sújtják. E problémák nagy részét a fertőző betegségek teszik ki.”
„A tudománynak nem csupán elő kell mozdítania a társadalmi igazságosság ügyét, hanem a társadalmi igazságosság értékeiből – például a nagyobb átláthatóságból és a befogadásból – kell ihletet merítenie, és ezen értékek mentén kell meghatároznia magát. Ehhez a nyílt tudomány és a kutatási integritás iránti megújított elköteleződés szükséges. Ha a tudomány megújításán munkálkodunk, azzal a társadalmat is átalakíthatjuk, és az egész emberiség haladását segíthetjük elő” – foglalta össze a nyilatkozat a tudomány és a kutatók legfőbb törekvéseit.
A rendezvény zárásaként Daan du Toit nemzetközi együttműködésekért felelős főigazgatóhelyettes, a rendezvény házigazdája a dél-afrikai Tudományügyi Minisztérium nevében megköszönte a WSF-et támogató számos nemzetközi szervezet, köztük az alapító tag legrangosabb tudományos világszervezetek, az UNESCO, az International Council for Science (ISC) és az American Association for the Advancement of Science (AAAS) erőfeszítéseit a kiváló fórum megszervezésében, valamint külön köszönetét nyilvánította a szintén alapító tag Magyar Tudományos Akadémia nélkülözhetetlen partneri támogatásáért.
A Tudományos Világfórum rendezvényeinek előkészítésében a fórum titkárságát biztosító Magyar Tudományos Akadémia immár több mint húsz éve fő szervezőként vesz részt, arra törekedve, hogy a világ tudományos vezetői szemében a fórum magyar indíttatása mindvégig magától értetődő maradjon.
Búcsúzásként Freund Tamás, az MTA elnöke, egyben a World Science Forum elnöke bejelentette, hogy a fórum – hagyományait követve – 2024-ben visszatér Budapestre, és meghívta a konferencia résztvevőit a megkezdett párbeszéd folytatására.
