A munkába járás költségtérítése

Horváthné Szabó Beáta Egyéb
Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő

Olyan esetben, amikor a munkavállaló saját maga gondoskodik a munkába járásról, azaz nem vesz igénybe közösségi közlekedési járművet, a munkáltató költségtérítést fizethet a számára. 

Az Szja törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, milyen közlekedési eszközt vehet igénybe a dolgozó a bejáráshoz. Ugyan példaként nevesíti a saját gépjárművel történő munkába járást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozó más tulajdonában lévő gépjárművel, motorral, kerékpárral vagy rollerral ne járhatna munkába. Az utóbbi időben megnövekedett azok száma, akik elektromos kerékpárral vagy közösségi autómegosztó társaságtól bérelt gépjárművel érkeznek a munkahelyükre. Ennek következtében az Szja törvény értelmében fizethető térítés akkor is, amikor egy településről több munkavállaló használ egy gépkocsit, ideértve akár azt is, amikor egy házaspár egy autóval érkezik. Az adóhatóság munkatársai által napvilágot látott publikációkban olvasható, hogy még a kerékpárral történő bejárás esetén is fizethető térítés. De nem indokolt a térítés, ha a munkavállalónak nincs költsége, mert például a munkáltató cégautót vagy e-kerékpárt biztosít részére. 

Hogy a munkáltató milyen esetekben köteles költségtérítést fizetni, azt kormányrendelet írja elő. Ennek megfelelően a munkáltató köteles hozzájárulni a nem közösségi közlekedéssel történő munkába járás költségeihez, ha 

  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. A hosszú várakozás megítélése nem minden esetben egyértelmű. Az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.; 
  • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
  • a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Gyakori kérdés, hogy a munkáltató megtagadhatja-e a térítés fizetését, ha tudomást szerez arról, hogy a gyermek szállításáról nem a munkavállaló gondoskodik. Mivel ilyen megkötést a jogszabály nem tartalmaz, a térítést ki kell fizetni. 

Nincs annak akadálya, hogy a kötelező eseteken kívül a munkáltató más munkavállaló részére is költségtérítést fizessen. Ez indokolt lehet, ha a dolgozó nem minden nap jár a munkahelyére, vagy a távolsági bérlet magasabb költséget eredményezne a munkáltatónak mint a kilométerenkénti 15 forint. A visszaélések visszaszorítása érdekében a munkáltató dönthet úgy is, hogy csak a napi munkába járást téríti a jogszabályban meghatározott eseteken túl, és a hétvégi hazautazást nem. 

A költségtérítés felső összegét az Szja törvény nem határozza meg. Viszont azt előírja, hogy mely összeg számolható el bizonylat nélkül költségként. Nem közösségi közlekedés igénybevételekor (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 15 forint az az összeg, melyet a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni. Amennyiben a munkáltató ennél magasabb összeget fizet, mert lássuk be, a munkába járás ennél lényegesen többe kerül a munkavállalónak, a felettes rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Nem árt tudni és a belső szabályzat készítésénél is figyelembe venni, hogy nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély egy hónapon belül vagy hónapok között váltakozva közösségi közlekedésre napi jegy vásárlása, míg más napokra személygépkocsi használatára tekintettel számoljon el költséget, amennyiben a személygépjármű használatának térítése kötelező, vagy a munkáltató engedélyezi annak használatakor a költségtérítés fizetését. Ez sok esetben a munkáltatónak is érdekében áll, hiszen szabadság vagy betegség idejére nem jár térítés a dolgozónak. Ha azonban a bérletet már megvásárolták, annak értékét nem kell arányosítani. 

A saját személygépkocsival történő munkába járás annak ellenére, hogy a gépjárművel összefüggésben költségelszámolás történik, nem eredményez cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Természetesen, ha a dolgozó cégautót használ, a cégautóadót is meg kell fizetni, mely esetben csak akkor képzelhető el a munkába járás költségtérítése, ha a társaság a magánhasználatra jutó üzemanyagköltséget nem téríti meg a dolgozónak. 

Jelentős adótörvény- és számvitelitörvény-változások jönnek 2023. január 1-jétől!

Kerüljön képbe egynapos konferenciánkon ismert és kedvelt előadóink segítségével az összes fontos változásról: Botka Erika, Dr. Csátaljay Zsuzsanna, Egri-Retezi Katalin, Horváthné Szabó Beáta, Dr. Kovács Ferenc, Széll Zoltánné, szakterületük nagyágyúi készítik fel a 2023-as – nehéz! – gazdasági évre.

BÓNUSZOK:
– ajándék „Adóváltozások 2023” e-könyv;

– sok-sok kreditpont;

– a tantermi és élő/online résztvevőknek ajándék videóhozzáférés a felvett előadásokról;

– ingyenes catering (reggeli, ebéd, kávé, tea) a szünetekben, ami alatt hasznos szakmai kapcsolatokat építhet.

Tudjon meg többet a szakmai napról, és jelentkezzen még 2022-es áron itt.