Jelenleg Magyarországon, ha valaki külföldi devizára váltja pénzét, majd visszaváltja, akkor nem keletkezik adózó jövedelme. A kritpókra viszont nincs olyan szabályozás, amely a birtoklást és visszaváltását alacsonyabb adóteherrel sújtaná, mint bármilyen egyéb jövedelmet. A kriptó nem deviza. Ez azt jelenti, hogy a forintban számolt jövedelem (árfolyamnyereség) 85%-a után szükséges 15% SZJA-t és 15.5% SZOCHÓT fizetni.
Három módja van mai nap annak, hogy valaki optimalizálja a Bitcoin/Kriptó birtoklást olyan országokban, mint Magyarország.
- Bitcoin/Kriptó zálogházba adása, és kölcsön felvétele (Nexo, Inlock, stb)
- Olyan cég részvényeinek birtoklása, mely Bitcoinba/Kriptóba fektet. (Square, Paypal)
- Valamilyen tőzsdére bevezetett származtatott terméken keresztül (ETP-k)
Nézzük mely esetben mivel lehet számolni.
Zálogba adás és kölcsön felvétel.
Ami pozitívum:
- Nincs visszaváltási költség
- Amennyiben tovább nő a kriptó árfolyama, abból mi is részesülünk
- Nem kell az árfolyamnyereség után adózni
Ami negatívum:
- Kétes hátterű, működésű cégtől tudunk csak kölcsönt felvenni
- Realtíve magas kamatot kell fizetnünk a kölcsön után.
- Ha valaha visszaváltjuk a kriptónkat, akkor az után továbbra is kell fizetnünk adót, hacsak közben nem változik a szabályozás.
Bitcoinba fektető részvények, illetve származtatott termék esetén
Ami pozitívum:
- Nincsen jogi kockázat.
- Likviditás.
- Tisztázott adózás, tarthatjuk a részvényt/ETP-t TBSZ számlán is, hogy teljesen adómentesek legyünk. (Akár NYESZ számlán is tarthatnánk, ha a BÉT elérhetővé tenné és forintban jegyezhető lenne az ETP, sajnos erre még nincs lehetőség, részvényekből is sajnos csak forintos elérhető.)
- Nincs váltási költségünk, melyet a kriptó tőzsdén fizetünk a szolgáltatónak.
- Zálogháznál teljesen kikerül a kezünkből a kriptó, az ETP-nél sem birtokoljuk fizikailag, viszont tuti van rajta biztosítás, és nem kétes hátterű cégnél tartják a kriptódat.
Ami negatívum:
- Fizetni nem fogunk tudni vele, úgy, mint ahogy sok kriptóval van lehetőség, még ha nem is használjuk.
- A részvényeknek nincs, de az ETP-nek, csak úgy mint az ETF-eknek van éves díja amit felszámít, ez kriptók esetén általában 1-2% felett van (lásd a listában).
- Drága bróker esetén az értékpapír tartása meghaladja a kriptó tartásának a költségét.
A lentebb felsorolt ETPk az közvetlen az adott kriptót tartja a tárcájában, így kvázi teljesen leköveti a kriptó mozgását. Kevés ilyen termék van, van amely mezei felhasználónak nem is elérhető. Összegyűjtöttem, hogy Magyarországról mely termékek elérhetőek:
VanEck Bitcoin ETN (DE000A28M8D0, 2%) Sajnos mégsem elérhető.
WisdomTree BitCoin ETP (GB00BJYDH287, 0.95%) Svájci tőzsdén USD-ben.
21Shares-től:
BitCoin ETP (CH0454664001, 1.49%)
Ethereum ETP (CH0454664027, 2.5%)
Bitcoin Cash ETP (CH0475552201, 2.5%)
Ripple ETP (CH0454664043, 2.5%)
Binance BNB ETP (CH0496454155, 2.5%)
Tezos ETP (CH0491507486, 2.5%)
Short Bitcoin ETP (CH0514065058, 2.5%+kölcsön díja – Bitcoin árfolyamesésére(!) játszó ETP)
Több kriptót tartót ETP:
Crypto Basket Index ETP (CH0445689208, 2.5%)
Bitcoin Suisse Index ETP (CH0496484640, 2.5%)
Sygnum Platform Winners Index ETP (CH0508793459, 2.5%)
Bitwise Select 10 ETP (CH0475986318, 2.5%)
XBTProvider by coinshares: (Szintetikus!!! Nem tart „fizikai” kriptót!)
Bitcoin Tracker Euro (SE0007525332, 2.5%)
Ether Tracker Euro (SE0010296582, 2.5%)
Litecoin Tracker Euro (SE0011414457, 2.5%)
XRP/Ripple Tracker Euro (SE0011414473, 2.5%)
ETP-ket hogyan lehetne NYESZ-re venni? Tudtommal NYESZ-re csak forintosított termékeket lehet venni és kétlem hogy a BÉT kiadna bármilyen crypto-backed instrumentumot
Valóban a NYESZ-hez kellene a BÉT, meg mondjuk az OTP, ahogy jelenleg az iShares ETFekkel is van.
Szerencsére TBSZ-nél ilyenre nincs szükség. Köszi, korrigálom, hogy egyértelmű legyen!